8880. lajstromszámú szabadalom • Kényszerített mozgású két kamrás expanziós gőzgépvezérmű
lapjára fekszik és hogy a tolattyú és födél közti állandó tömítés meg is maradjon, a tolattyú fölső lapjába pontosan záró g körgyűrűt mélyítettünk, melynek külső kerületét a gőzgépek dugattyúinál szokásos fojtógyűrű tartja állandóan tömítve, úgy hogy az x lyukon beömlő gőz a g gyűrűt folyton a födőliöz nyomhatja a nélkül, hogy a c csatornákba ömlő gőznek bármily csekély része is átjuthatna a tolattyú T kamrájába. így aztán az expanziós szerkezetből bebocsátott gőz d q c csatornán keresztül egyenesen a hengerbe jut, s nem kénytelen előbb a rendesen igen tág kamra férőjét megtölteni. Ez a körülmény igen kedvezően érezteti hatását az expanziós készülék elzárása után beálló terjeszkedés alatt. E mellett meg van az az előnye, hogy a tolattyúról a gőz nyomását csaknem teljesen leveszi, minek folytán a szokásos legnagyobb gőzfeszülés mellett is hasznosan alkalmazható, mert tetemesen csökkenti a tolattyú és az evvel járó exczenter súrlódásokból eredő munkavesztességet, minek folytán a találmánybeli tolattyú alkalmazásával hosszabb gépeken külön merevítés nélkül is gyöngébb exczenter rudakat lehet használni. Ezen föntebb leírt csatornás tolattyúszekrénynek födőjére van erősítve a forgóhengerű expanziós szerkezet. Ez az expanziós szerkezet egymásba illeszkedő olyan a b hengerpárból áll, melynek derékszögű háromszög alakú nyílásai vannak. A hengerek kiterített helyzetét áb rázoló 4. ábrában 1, 2, 3 jelenti a forgó, 4, 5, 6 pedig az álló henger csatornáit. Ezek a csatornák úgy helyezvék el, hogy ha forgás közben a belső hengert a regulátor lefelé tolja, akkor a nyílások vízszintes élei távolodnak egymástól a dűlt élek pedig a nyitást követő forgási szakasznak rövidebb ideje után találkoznak s a töltést hamarább megszakítják, vagyis a töltés, a forgóhenger fokozatos lefelé haladása közben megfelelően kissebbedik. E körülménynyel az az előny jár, hogy ha esetleg a regulátor bármely körülmény folytán kikapcsolódnék a forgóhenger emelőrészeiből, az önsúlyának hatása alatt lefelé megy, s a töltést fokozatosan kissebbíti, míg végré annyira jut, hogy a gép megáll vagy nagyon meglassul. A belső forgóhenger forgató h tengelye, mint a 8., 9., 21. ábrákból látható f tömitőszelenczén keresztül kinyúló, s hosszában befúrt e aczél tengelybe nyúlik, hol a két végén kampós fejjel fölszerelt i ék hoszszanti irányban mozogható módon kapcsolja őket egymáshoz. Az említett éknek alsó feje az e aczél hüvely alsó szélébe kapaszkodik, fölső fejénél fogva pedig az e. aczél hüvely fölső végébe illesztett v sróf hengeres fejével erősen fölhúzza, úgy hogy e két kapcsolópontnál fogva az éket szorosan hozzá köthetjük a csőszerű e tengelyhez. Ezt a csőszerű e aczél tengelyt olyan tömítő szelencze fojtja, melynek f szorító gyűrűje (12., 13. ábra) a fojtóanyagot központosán szorítja. Erre az f gyűrűre külső oldalán srófmenetet vágtunk, mely a szelenczébe vágott srófmenetek közé hajtható, a hajtó kulcs villás ágai a gyűrű fölső szélébe vágott l l mélyedésekbe illeszkednek. A fojtóanyag leszorítása után f gyűrűt r védőkarikával kötjük meg (10., 11. ábrák), hogy visszafordulni ne engedje, ebből a czélból r védőkarika belső széléből olyan lx Zj nyúlványok nyúlnak ki, melyek f gyűrű vágásai közé bele illenek és a karikát az n szög a fojtószelenczéhez kapcsolja. A forgóhenger h tengelyének lefelé nyúló részén a b forgóhenger alsó szélénél gyűrűs csapja van (3. ábra), melyet két részből álló o réz persely vesz körül, ezt a perselyt oldalra nyúló csapjain átmenő függélyes sík vágja ketté (14., 15., 16., 17. ábrák), s hogy szét ne essék a téglányalakú q tok tartja össze. A q tok két föladatot, tejesít először összeköti o persely tagjait, másodszor pedig a forgóhenger emelésére való H kar (5., 6. ábra) p p ágai számára hosszú fölfekvő fölületet nyújt q toknak, melynek alakját bárom nézetből a 18., 19. és 20. ábrák láttatják, belső oldalán gallérja van, hogy a
