8877. lajstromszámú szabadalom • Gázlángzó
Megjelent 185)7. évi augusztus lió lO-én. MAGY. KI II. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍR A S 8877. szám. II/d. OSZTÁLY Gázlángzó. JARRE VINCENT ÉS USANNAZ ELIE MÉRNÖKÖK PÁRISBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 február hó 18-ika. Ezen találmány közönséges világító gáz, különösen pedig aeetylen számára való lángzóra vonatkozik. A lángzónak egy vagy töl)h nagyon finom kiömlési nyílása van, mi lehetővé teszi nagyon széndús gázok, mint az aeetylen elégetését. A lángzó nyílásai bár igen kicsinyek, nagyon könnyen tisztíthatók, a mennyiben egy sapkát leemelünk s így tisztítás czéljából könnyen hozzáférhetünk. Ily módon elkerüljük más, igen sok nyílásokkal bíró lángzóknál mutatkozó azon hátrányt, hogy igen könnyen eldugúlnak és gyakran majdnem lehetetlen azokat megtisztítani a nélkül, hogy deformálódnak. A rajzon az 1. ábra a lángzó nézete a csappal együtt, a 2. ábra metszet a csapon át, a 3 ábra a lángzó metszete X— Y vonal irányában, nagyobbított nézetben, a 4. ábra a lángzó fölülnézete, az 5. ábra a lángzómag végének nézete, mely annak, a lángzónyílásokat alkotó bemetszéseit tünteti föl, a 6. ábra a bemetszések egy módosítását tünteti föl, a 7. ábra ezeknek egy másik módosítását mutatja. A lángzó áll a középső A részből (3. a B vezetékcső végére van ábra), mely rácsavarva és a cl csavartok erősített C sapkát hordja, mely fölső végét befödi. A két A és C rész alkotja a tulajdonképeni lángzót. A középső részen vagy magon, fölső végéhez közel, külsőleg a vájat van, mely ha a C sapka rá van csavarva, gyűrűalakú csatornát alkot. Egy vagy több b lyuk nyílik az A lángzómag belsejéből ezen vájatba és ebbe gázt vezetnek. A lángzó magjának fölső végén több bemetszés van, melyek a lángzónyílásokat alkotják. Ezen bemetszések oldalsó lelapítások alakját vehetik föl (4. és 5. ábrák) vagy F-alakú keresztmetszettel bírhatnak. (6. ábra.) Ha a C sapka a lángzó magjára van föltéve, akkor ezen bemetszések a gáz kibocsátása czéljából igen finom nyílásokat alkotnak és pedig cde körszelvény (4. ábra), c1 d1 e1 hegyes szög (5. ábra) vagy tetszőleges más alakkal. A (7. ábra) példaképpen mutat egy lángzómagon néhány ily alakot. A lángzó testének belsejében levő E csatornán és a b lyukakon át, az a vájatba lépő gáz az A lángzómag említett bemetszéseinek fölső végein kiömlik, a mennyiben a C sapka ezen bemetszések többi részeit
