8821. lajstromszámú szabadalom • Javítások szénhydrogén mótorokon
4 — latban és a kellő pillanatban levegőt vezet a hengerbe. A D1 esaptest d7 rúdjának másik végén egy bütyök van, hogy a kellő pillanatban a K kifúvató-szelepet nyissa; ezen a kifúvató-szelepen egy másik K1 szelep van, mely a levegőnek a hengerbe való behatolását meggátolja, és mely csak akkor nyílik ki. ha a d6 bütyök a K szelepet kinyitotta és a visszafelé mozgó dugattyú elég nagy nyomást gyakorol az égésterményekre és így A'l -et fölemeli. Ekkor az égéstermények elszállnak. Áttérünk már most a gép működési módjának megmagyarázására. I. A töltés. A K kibocsáj tó-szelep zárva vau; a csaptest d3 furata a keverő e1 és e2 nyílásai előtt áll, a hengerben levő vákuum az L szelepet nyitja és a keveréket beszívja. II. A keverék sűrítése. A löket vége felé a dl nyílás a henger l1 bebocsájtó szelepével kerül szembe, de mert az L és Ií szelepek zárva vannak, a keverék sűrítése a kellő módon megy végbe. III. A robbanás. A í/4 , illetve d3 nyílás kezdetben még az lL beboesájtó-csatornával áll szemben, de a keverék nyomása a robbanás ideje alatt a szelepeket zárva tartja, IV. A kifúvntás. A d» bütyök a K szelepet kinyitotta. Ha már most redukált menynyiségü keveréket vezettünk be, úgy hogy' robbanás befejeztével a keverék teljesen expandálódik, a henger fenekén vákuum keletkezik, a henger fenekét a légnyomás visszatolja. De mielőtt az elégett gázok a dugattyú hatása alatt ezt a vákuumot kitöltötték volna, a csaptest d5 nyílása az l1 bebocsájtó csatorna e2 nyílásával kerül szembe, a hengerbe pedig a dugattyú tiszta levegőt szív be, mely az elégett gázokkal keveredve, a visszafelé való mozgás befejeztével az L bebocsájtó-szelepet zárva tartó nyomás a légkörbe fúvat, de előbb a K1 szelepet nyitja. A föntebbi magyarázatnál a d3 és d* nyílások szerepet nem játszanak, de elengedhetlenek azért, hogy a sebességet szabályozni lehessen, mert beállhat az az eset, hogy a motor akkor kezdi meg újból normális menetét, tehát, hogy akkor jön a köpeny a dugattyú belső részével újból kapcsolatba, hogy ezzel együtt mozogjon előre, mikor a körfolyamat be van fejezve, t. i. mikor az elosztó nyílásán a megfelelő állásban vannak, és mikor a robbanás szaka egy pillanatra a töltés szakává válik, de csak tiszta levegő és nem keverék jut a hengerbe, mely levegő a csaptest egy d8 furatán szívatik be. Eme nyílások a légkörbe torkolnak és ebben a pillanatban az L bebocsátó-szelep l1 furatával állanak kapcsolatban. A dugattyú visszafelé való mozgásánál a levegő a K szelepen át eltávozik, ez a szelep a jelzett időszak alatt, mint azt föntebb említettük, nyitva van. A dugattyú előremozgása közben újból a valóságos bevezető szakaszba jut, és ekkor a leírt munkaszakok újból ismétlődnek. Magyarázzuk még, hogy mi módon lehet a keverék és a falak érintkezési füliiletét lehetőleg kisebbíteni. Ebből a ezélból a palástot két A1 és A2 rekesszel látjuk el (1. a 10. és 13. ábrát), melyek közül az egyik A1 , mint azt előbb leírtuk, a B dugattyú alsó részét fogja körül, a másik A2 rész pedig a keverék befogadására szolgál. A köpeny ez a része könnyen csúszhat,ik a henger falai és a hengeres rész között, melyekben az L és K szelepek csatornái torkolnak. Minthogy a rendszer lehetővé teszi, hogy aránylag kis mennyiségű keveréket alkalmazhassunk, a keveréket könnyen lehet oly módon elzárni, hogy a. bebocsájtás időszaka alatt a palást ne érjen a henger ama részéig, melyen a dugattyú szegmentumai súrlódnak, tehát a henger eme részét alacsony hőfokon lehet tartani, így a kenés is meg vau könnyítve és csak ama fölső rész, hol a szegmentumok el nem haladnak, hevül nagyobb mértékben föl, tehát ama rész, hol a kenés fölösleges. A köpeny meggátolja, hogy a keverék a hengernek aránylag hideg részével érintkezésbe jöjjön, tehát a falakon le nem csapódhatik, mint az az eddigi motoroknál történni szokott. Tehát az adott esetben a keverék konzerválódik, azonkívül a kellemetlen szag
