8765. lajstromszámú szabadalom • Újítások merítőbatériákon
melynek központos lefolyási nyílását az edényen kívülről nyitható o golyós szele}) zárja el. Az R keret fölött a friss battéria-folyadék számára az A teknő és a G edények alatt a többé-kevésbbé kihasznált folyadék számára a B gyüjtőtartályok vannak elrendezve. A C teknő egy tetszőlegesen elrendezhető fő tartály által tápláltatik és a friss folyadékot a csavaros szelepek által szabályozható kifolyási keresztmetszettel bíró s csapokon át folytatja a T csöveknek tölcséreibe, mely csövek közel az illető G edények fenekéig nyúlnak le. Ez utóbbiak egyik legmagasabban fekvő pontjukon az m túlfolyási csatornákkal vannak ellátva, mely a friss folyadék által kiszorított és csekélyebb fajsúlya által fölszálló kihasznált folyadékot a mindegyik elemsor előtt elrendezett V csatornába folyatja át, mely azt azután az u csövön át a B tartályok egyikébe önti, melybe az o golyós szelepek megemelése által a G battéria-edények is kiüríthetők, ha pl. azoknak a tölcséralakú fenekükön összegyülemlő tisztátalanságoktól való megtisztítása válnék szükségessé. A fölső A tartály s csapjainak befogási csövei az utóbbiban lévő fölső végeiken a golyóalakú L szitákkal vannak ellátva, miáltal azok a battéria-folyadékban esetleg tartalmazott tisztátlanságoknak behatolása ellenében meg vannak védve. Az elemeknek lánczolatos kapcsolhatósága czéljából szükséges, hogy az egyes G edényeknek folyadékmennyiségei egymástól teljesen el legyenek szigetelve, a miért is a beömlő és kiömlő folyadékmennyiségeket minden elem számára el kell különítenünk, még mielőtt azok a közös A tartályból a T csöveknek tölcséreibe jutnak, illetőleg a közös B tartályba befolynának. Ezt úgy a mindegyik s csap és a hozzátartozó T lefolyási csőpár, mint az m túlfolyási csatornák és az ezek alatt elrendezett, közös V gyűjtőcsatorna közé iktatott J lengő elosztók által érjük el. Ezen elosztók mindegyike, a mint az 1. ábra mutatja, oly teknőből áll, melynek két, kissé egymáshoz lejtő föliiletből képezett feneke két hosszoldalán a deltoidalakú oldalfalakat hordja és a mely az ékalakú k fal által két egyenlő P szakaszra van osztva. A kád súlypontja alatt a forgási tengelyül szolgáló x él van elrendezve, mely körül a kádak mindkét irányban elbillenthetők ; ezen czélból az x él a b, illetőleg b1 kengyeleknek prismatikus mélyedéseiben ide-oda mozgathatóan van ágyazva (2. ábra), mely kengyelek (a fölső, vagyis a befolyatást közvetítő elosztók számára) az s csapokon, illetőleg (az alsó kifolyató elosztók számára) a IP tartókon vannak megerősítve. Az elosztók, a szerint, a mint azoknak egyik vagy másik P szakasza jut az s csap, illetőleg az m túlfolyató csatorna alá, ezen szakasznak megtöltésekor, a folyadék súlyának érvényesülése következtében, az ennek megfelelő oldal felé könnyen elbillenthetők, míg az elosztónak billenő mozgását határoló két f ütköző egyike a b, illetőleg b1 kengyelhez hozzáfekszik, a mikor is az üres P szakasz az x forgási tengely körül beállítódott és az s csapból, illetőleg az m csatornából megtölthető, míg a folyadéknak túlsúlya ismét érvényre nem jut és a kádat az ellenkező irányban föl nem billenti. Az s csapból vagy az ni túlfolyási csatornából finom sugárban kiömlő folyadék az ekkor éppen alatta álló szakaszban fog összegyűlni, de csak addig, míg az összegyűlt folyadéknak súlya az elosztót föl nem billenti, miáltal az ennek szakaszában tartalmazott folyadékmennyiség kifolyatik, míg ezzel egyidejűleg a másik szakaszban mindaddig fog folyadék összegyűlni, míg az egyensúly újból meg nem zavartatik. Ezen elbillenés oly gyorsan megy végbe, hogy az egyik szakaszban tartalmazott folyadékmennyiség az R tartályban lévőtől már teljesen el van különítve, még mielőbb az ezen szakaszból kifolyatott volna. Ugyanez áll az alsó, a G battéria-edényekben kimerített folyadéknak a B tartályokba lefolyótól való elkülönítését eszközlő elosztókra is. A fölső elosztók, a mint látható, akként vannak elrendezve, hogy azok mindegyike fölváltva két G battéria-edényt táplál.
