8749. lajstromszámú szabadalom • Palásttranszformátor több fázisú áramok számára
hogy más szóval, ha az I és 111 tekercscsoportok tevőleges delejes indító erői a 3. ábrában berajzolt nyíl irányában fölfelé vannak irányítva, a II tekercscsoport delejes indító ereje lefelé irányuljon. A középső tekercsnél tehát kezdet és vég föl van cserélve, úgy hogy a folyamatok úgy mennek végbe, mintha egyformán göngyölt tekercsekben 600-kal eltolt, fázisú válta kozó áramok keringenének. Az erővonalaknak ezen esetben való haladását (1—12. képekben) a 6. ábra mutatja. Mindegyik képnek a fölső része nem egyéb, mint az egyes csillag- vagy háromszögkapcsolásban egy háromfázisú rendszerré összeállított tekercscsoportoknak pillanatnyi delejes indító erői egy szaknak 12 egyenlő közű időpillanatában, szinuszalaku áramot föltételezve. Ha tehát az 1. kép fölső a részének « fi y merőlegesei az egyes I II 111 tekercscsoportok delejes indító erőinek pillanatnyi értékeit jelölik a szakasz kezdetén, úgy a 2. kép fölső a részének ezen merőlegesei azon értékeket jelölik, melyek 1 /,2 periódussal később, a 3. képé, melyek 2 /1 2 periódussal később lépnek föl s. i. t. Mindegyik képnek alsó b részében a három négyszög a 3. ábra 1 II III tekercscsoportjainak felelnek meg, míg ezen négyszögek határvonalaiba rajzolt nyilak az egyes delejes áramlatoknak irányait jelölik, melyek akkor keletkeznének, ha minden egyes tekercscsoport a másiktól befolyásolatlanul maradna; a négyszögekbe leírt a fi y betűk ezen áramlatoknak a képnek fölső a részében adott értékeire és irányára vagy ezek egyikére vonatkoznak. Ennélfogva a fölső a rész az alsó b résznek segédkonstrukezióját képezi. Az alsó b részben továbbá föltesszük, hogy valamely tevőleges áram delejes folyamot hajt az óramutatóval ellenkező irányban az 1 és III tekercscsoportokon keresztül, minek folytán, következtetve az előbb mondottakból, kell hogy valamely tevőleges áram a II tekercscsoportban az óramutatóval egyenlő irányú delejes áramot keltsen ezen tekercscsoportban. Az egyes delejes áramoknak ekkor a tekercscsoportok kölcsönös befolyásolásától eltekintve, a megfelelő tekercscsoportokon kell körülöinölniök, a mint ez az 1—12. képeknek b részében (ö. ábra) nyilakkal van jelölve, melyek a fönti tekercscsoportokat ábrázoló négyszögeknek határvonalaiba vannak berajzolva. Ekkor a tekercscsoportok között fekvő vasdarabokban időnként ellenirányú delejes áramok törekszenek föllépni, azaz ezen vasdarabok számára időnként ellenirányú delejes indító erők léteznek. Az ezen esetben tényleg föllépő delejes indító erő természetesen ar í eredő erő, azaz jelen esetben algebrai összege a pillanatnyi delejes indító erőknek, melyek egyidejűleg hatnak az illető vasdarabra. Az 1. képnek b részében (6. ábra) ennélfogva az 1 és II tekercscsoportok közötti vasdarab számára az eredő delejes indító erő Vai míg a II és III közöttié 1 /i }f 3. A pontozott vonalak ((>. ábra 1 12. képeknek b részei) tehát a mágneses erőfolyásnak tényleges folyását és ezen pontozott vonalaknak nyilai annak irányát jelölik. Tapasztalható, hogy az erővonal áramlatnak lefolyása az egyes tekercscsoportok számára időnként nem befolyásoltatik semmi ellenkező delejes indító erő által. Az 1—12. képek b részeinek további szemléléséből kitetszik, hogy a maximális delejes áram az egyes vasdarabokban időnként eltolatik ugyan, és pedig úgy egymással, mint a tekercscsoportokon belül lévővel szemben azonban abszolút nagysága mindig azonos az utóbb említettével. Ha a középső II tekercscsoport nem volna ellenkező értelemben beigtatva, úgy pl. a 11 és III tekercscsoportok közötti vasdarab, ha a tekercscsoporton keresztülömlő maximális, delejes áram egyenlővé tétetik 1-gyel, az 1. kép által jelzett időpontban 1.5, 1 /li periódussal később (2. kép) 1. sín 60.2 = 1.732 nagyságú áramot vezetne. Ezen utolsó kifejezés az említett esetben (azaz ha valamennyi tekercs egyirányúan van kapcsolva) a vasdaraboknak maximális értéke.
