8695. lajstromszámú szabadalom • Lángok szétosztásával működő generátor
— 2 -húzat támad, melyek aztán a közös r húzatban egyesülnek. Ezen generátor működése a következő : Ha a generátort a megfelelően alkalmazott töltőnyíláson át megtöltjük és benne tüzet gyújtunk, h fúvónyíláson át levegőt fujtatunk be. A nyomás folytán betóduló, és a rostélyon át a tűztérbe áramló levegő a rostélyon élénk elégést idéz elő. Minthogy folytonosan fujtatunk be levegőt, a fejlődő égési gázok kellő nyomás alatt állanak, minek folytán azok egy része az i nyílásokon át elillan. Ezen i nyílásokon kihatoló lángok igen intenzív meleget fejlesztenek, mert a rostélyon levő levegőfölösleg következtében tökéletes elégés folytán állanak elő. Ezen lángok tényleg szúróláng (Stichttamme) jellegével bírnak. Az a és b falak között természetesen a kémény húzata is hatni fog, mely a lángokat e két fal közé tereli, hol a lángok a két falat összekötő d köveket izzásba hozzák, úgy hogy a k csapóajtó alsó részén betódúló levegő úgy a lángok által, mint az izzókövek közötti átáramlás folytán nagy mértékben fölhevíttetik. A d kövek hevítése az által is lényegesen elősegíttetik, hogy a légtúlhevítő bele van építve a generátorba. A tűztérben fejlődő gázok az m nyíláson át p csatornába jutnak. Az r csatornákban a nagyfokú hevített levegő a gázokkal találkozik, és ennek folytán ott rendkívül nagy hőfokkal bíró füstmentes fűtőláng képződik, mely a legkülönbözőbb technikai czélokra fölhasználható, pl. kavaró- vagy hegesztőkemencze fűtésére stb. Ezen lángok hőfokának oly módon való kihasználása után az összes távozó hő még gázfejlesztésre is fölhasználható. A 3. és 4. ábrák félkörkeresztmetszetű, 5., 6. ábrák teljes* körkeresztmetszetű generátor kiviteli alakját mutatják, melyeknél a levegő túlhevítése a generátor egész falazata mentén történik. A 3. és 4. ábrákban az e sík rostélyon kívül, mely a kályha torkát alúl elzárja, egyik oldalon e1 lépcsős-rostély is van alkalmazva. mely fölött a lángok az i nyílásokon át a lég-túlhevítőbe lépnek. Ép ily módon hatolnak be a generátor egyenesfalú oldalain levő lég-túlhevítőbe a lángok az ?x nyílásokon át. A k csappantyúval a levegőnek a túlhevítőbe való áramlását szabályozhatjuk. A generátor köríves falán elrendezett légtúlhevítőt a generátor belsejétől fölülről o boltív választja el, úgy hogy a túlhevített levegő át o boltív és c födőboltív között áramlik és a bx fal fölött az r kivezetőesatornába lép, hol a generátorgázokkal találkozik. A b1 fal mögött fölfelé áramló hevített levegő pedig a generátorban a b1 fal mentén fölfelé vonuló generátor-gázokkal találkozik, úgy hogy ezáltal a gázok alulról és fölülről is túlhevített levegővel tápláltatnak. Az 5. és 6. ábra teljes körkeresztmetszettel bíró generátort tüntet föl. Ezen generátornál a torok e2 kosár-rostélylyal határoltatik, mely rostélynak fölső szélén sorakoznak egymás mellé a lángok átbocsátására szolgáló i nyílások. A légtúlhevítő a generátor csőalakú r1 fölső toldalékába ér, úgy hogy a fölfelé emelkedő generátorgázokhoz a légtúlhevítő fölső részében minden oldalról túlhevített levegő áramlik, és így a gázok a levegővel egyenletesen és teljesen elegyednek. A rostélytól, mely alatt h fúvócsövön át levegőt fujtatunk be. a külső levegőt g ajtóval zárjuk el. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Generátor, melynek b d légtúlhevítőibe a generátor tüzelő-teréből vezetjük a túlhevítésre szolgáló lángokat. 2. Az 1. igénypontban jellemzett generátor oly kiviteli alakja, melynél a lég-túlhevítő a generátorba úgy van beépítve, hogy a generátor a külső fala egyszersmind a lég-túlhevítő külső falát is képezi, és a túlhevítő b fala a tűztért határolja, mely b fal a lángoknak a tűztérből való kibocsájtására szolgáló i nyílásokkal bír. 3. Az 1. igénypontban jellemzett generátor oly kiviteli alakja, melynél a generátorba
