8692. lajstromszámú szabadalom • Lóvakaró

- 2 — nek, melyek egymás mellett sűrűn vannak i elrendezve és sokkal hosszabbak, mint a milyen magasak az eddig használatban levő lóvakarók fogai. A fésüfogak gondosan le vannak kerekítve, úgy hogy a ló bőrén semmi esetben sem tehetnek kárt. Miután az egyes fogak nagyon sűrűn vannak egymás mellett elrendezve, ennélfogva a ló szőrözetét alaposan megtisztítják, mivel továbbá az egyes szögek — föltéve, hogy elég ellentállással biró fémből készülnek — aránylag nagyon hosszúak, illetve többször hosszabbak lehetnek, mint az eddigi lóvakarók fogai, minélfogva ezen új lóvakarók sokkal nehezebben telnek meg piszokkal. Mivel minden egyes szög le van kerekítve, még pedig — tekintve a szögeknek milliónként való előállításánál erre a czélra fölmerülő költségeknek elenyészően csekély voltát — a legolcsóbb lóvakarók számára készültek is, ennélfogva a szögek teljesen szilánkmentesek, és ezzel el van hárítva az eddigi lóvakarók használatánál fölmerülő azon hátrány is, hogy a ló szőrzetében folytonossági hiányt okoznának, sőt ellenkezőleg, a lehető legsímábbá fogják azt tenni. Miután az egyes fogak igen hosszúak, nincs befolyással azokra a kopás, a mennyiben még ha karcsú alakjukat is tekintetbe vesszük, jelentékeny kopás esetében is föltétlenül jól működnek. A fogaknak jelentékeny hossza még azon előnyt is nyújtja, hogy a szőrözet azon részét is alaposan meg lehet tisztítani, a hol a hajzat nagyon sűrű és a hol az eddigi lóvakarók használatánál az alapos tisztításra még gondolni sem lehetett. Mellékelt rajzon az új lóvakaró két kiviteli alakja van föltüntetve. 1. ábra egy köralakú lóvakaró alúlnézete, melynél a fésűfogak spirális vonalban vannak megerősítve. 2. ábra négyszögű lóvakaró alúlnézete. 3. ábra ugyanannak fölülnézete. 4—6. ábrák a fogak elrendezésének különböző módjait tüntetik föl. Az ábrák négyszögalakú lóvakaróknak a fésűkkel párhuzamos keresztmetszeteit tüntetik föl. 7. ábra. A lóvakaróknak 2. és 3. ábrában föltüntetett alakjának hosszmetszete, melynél azonban a fogak két pontjukban lesznek rögzítve, úgy hogy tulajdonképen fogakká alakított kapcsokat képeznek. A 7. ábra egy, a fésűfogakra merőleges metszetet tüntet föl. Az 1—4. ábrákban a fésűfogak a-val vannak jelölve. Minden egy fésűt képező fogsor két végén egy erős b védőfog van elrendezve. A védőfog is természetesen le van kerekítve, miáltal a szőrök kitépését elkerüljük. A fésűsorok között a szokásos c vezetőléczek vannak elrendezve, melyek a fogaknak a szőrözetbe való igen mélybehatolását megakadályozzák. A 2. és 3. ábrákban föltüntetett négyszögű lóvakarónál azért előnyösebb az 1. ábrában föltüntetett köralakú lóvakaró, mert ezzel minden irányban lehet egyenletesen tisztítani, míg az előbbivel csak a fogantyú irányában. A 3. ábrában rf-vel van azon szintén egyes fogakból összerakott fésű jelölve, mely a sörény és a fark kifésiilésére szolgál. Az a fogaknak a lóvakaró födőlapjába való erősítése a 4. ábrában föltüntetett módon eszközölhető, ebben az esetben beverjük a fogakat az e, lemezbe, úgy hogy végeik egy görbe vonalban feküdjenek. A szögek kiesésének megakadályozása czéljából fölerősíthetők azok külön f léczekre, melyeket viszont valamilyen alkalmas módon erősíthetünk az e lemezre. Ilyen fölerősítési módot ábrázolt a 6. ábra. Ebben az esetben a szögek szélesebb hátaikkal az e lemeznek támaszkodnak úgy, hogy még abban az esetben sem hullanak ki, ha meglazulnának. A 4. és 6. ábrákban föltüntetett megerősítési módozatokhoz nagyon hasonló az 5. ábrában föltüntetett megerősítési módozat, melynél két fog egy a1

kapoccsá van egyesítve. A fogaknak egy harmadik megerősítési módozatát ábrázolja a 7. ábra, melynél a fogak, ha azokat a lóvakaró oldala felől nézzük, szintén kapocs-alakúak, melyek azonban szabad végeikkel az f lemezbe erősítve közepükön úgy vannak összehajtva, hogy elegendő hegyes, de mégis lekerített fogakat képezzenek. Azonban ezen megerősítési módozatokon és az említett fogalakokon kívül még szá-