8651. lajstromszámú szabadalom • Újítás növényi rostoknak merczerizálásánál

— 2 szabadalom 3. igénypontjában. Lényegtelen továbbá az is, hogy a mercerizálásnál a feszültség által létrehozott állapot mikép állandósíttatik, vájjon oly módon-e, hogy a feszültség föntartatik a mercerizáló folyadék eltávolításáig, mint a törzsszabadalombeli eljárásnál, vagy pedig, mint a jelen eljárásnál, hogy előzetesen ki lesz nyújtva eredeti hosszára és még annál is hosszabbra, a midőn a rostanyag a laza állapotban való kimosásnál bizonyos mértékben összehúzódik ugyan, ezen összehúzódás azonban az előzetes kinyújtás által részben vagy egészben ki lett egyenlítve. A főeljárás egy további változata a következő megfigyelésre van alapítva. Ha a növényi rostanyagokat körülbelül 10—12° Bé. sűrűségű marólúggal kezeljük, akkor közönséges hőfok mellett nem észlelünk mercerizáló hatást. Előidézhetünk azonban ily hatást igen könnyen azáltal, hogy a rostanyagokat a lúggal való benedvesítés alatt kifeszített állapotban 0° C-nál alacsonyabb hőfoknak tesszük ki. Ezen megfigyelések alapján alkalmazhatunk hígított mercerizáló folyadékot úgy a törzsszabadalom, mint jelen pótszabadalom tárgyát képező eljárásnál, oly módon, hogy a benedvesített folyadékot kifeszített állapotban 0° C. és még alacsonyabb hőfoknak tesszük ki. A rostanyag először benedvesíttetik a lúggal és azután lesz lehűtve, vagy pedig mindjárt hideg lúggal lesz kezelve. A kifeszítés eszközölhető akár a lehűtés, illetőleg benedvesítés előtt, mint a törzsszabadalom 1. igénypontjában, akár pedig a benedvesített rostanyagnak a hűtés alatti összhúzódása alatt, mint a törzsszabadalom 3. igénypontjában. A hideg lúg által a kifeszített rostanyagban létrehozott állapotban állandósítása történhetik, a törzsszabadalombeli eljáráshoz hasonlóan, a feszély föntartása által a rostnak a közönséges hőfokra (körülbelül 15° C.) való hevítéséig, illetőleg a lúg kimosásáig, vagy pedig, mint fönt leíratott, a megnedvesített rostanyagnak a hidegben való kinyújtása által a fölmelegítés, illetőleg laza állapotban való kimosás által, a midőn a rostanyag egy kissé ismét összehúzódik. Igen erősen sodrott fonalaknál vagy igen sűrű szöveteknél azonban a lúgnak kimosása kifeszített állapotban nehézségekbe ütközik, mert a rostanyagba hatolt lúg a kifeszített fonálhoz vagy szövethez igen erősen ragaszkodik és az öblítővíz az erősen kifeszített rostanyag fölött elszalad, anélkül, hogy a benne levő lúgot hígítaná. Ezen hátrány, mely különösen a törzsszabadalom 3. igénypontjabeli eljárásnál lép föl, jelen eljárásnál azáltal lesz elhárítva, hogy a kiöblítéshez tiszta víz helyett higított savakat ha pedig savakkal történt a mercerizálás, akkor higított lúgokat) használunk és így a lúgnak a rostanyagból való eltávolítását vegyi közömbösítés által eszközöljük. SZADABALMI IGÉNYEK. 1. Újítás a növényi rostanyagoknak lúgokkal vagy savakkal való mercerizálásában, jellemezve azáltal, hogy a növényi rostanyag (mátring vagy szövet alakjában) erősen kifeszített állapotban lesz a mercerizáló folyadék hatásának kitéve és ezen állapot föntartásával lesz kimosva, míg a belső feszültségek megszűnnek oly czélból, hogy selyemfényű és nagy szilárdságú rostanyagot nyerjünk. 2. Az 1. alatt igényelt eljárásnak egy változata. jellemezve azáltal, hogy a növényi rostanyag, copson, orsón, vagy csévén lesz a lúgok vagy savak behatásának kitéve és azután ki lesz mosva. 3. Az 1. alatt igényelt eljárásnak egy változata, jellemezve azáltal, hogy a lúgokkal, illetőleg savakkal kezelt rostanyagok eredeti méretüknél hosszabbra lesznek kinyújtva és azután laza, ki nem feszített állapotban lesznek kimosva. 4. Az 1. alatt igényelt eljárásnak egy változata. jellemezve azáltal, hogy a feszültség nélkül kezelt növényi rostanyag (mátring-, vagy szövetalakban) még mialatt a lúggal be van nedvesítve, eredeti hosszára, vagy még azon túl is ki lesz