8651. lajstromszámú szabadalom • Újítás növényi rostoknak merczerizálásánál

Megjelent 1897. évi julius lió 21-én. MAGY. A KIR. SZABADALMI JgSa HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 8651. szám. XIV/a. OSZTÁLYÚjítás növényi rostanyagok mercerizálásánál. THOMAS & PREVOST GYÁROSOK CREFELDBEN. Pótszabadalom a 6895. számú szabadalomhoz. Bejelentésének napja 1896 aug. hó 29-ike. A törzsszabadalom leírásában ki lett fejtve, hogy ha a növényi rostanyagokat a mercerizálás művelete alatt nyújtjuk ki, akkor azoknak igen erős összehúzódása meggátoltatik és a festanyagokhoz, valamint csávákhoz való vonzódása növeltetik. Az erősen kifeszített állapotban mercerizált és ily állapotban kimosott növényi rostanyag, továbbá nagyobb szilárdságot és pompás selyemszerű fényt nyer. A növényi rostanyag matringokban, vagy szövet alakjában kifeszített állapotban tétetik ki az erős lúgok vagy savak behatásának, a behatás megtörténte után pedig (a mit a rostanyag pergamentszerű külsejéről lehet fölismerni) szintén kifeszített állapotban lesz kimosva, mindaddig, míg a rostban uralkodó belső feszültségek meg nem szűnnek. A szövet vagy fonal a feszítőszerkezetről lejőve, tovább kezelhető a nélkül, liogj' annak összehúzódásától kellene félnünk. Külön feszítőszerkezet alkalmazása helyett copson, orsón, csévéli, vagy más hasonló készüléken, melyen a szálnak már feszültsége van. kitehető az erősen alkálikus lúgok vagy savak behatásának, ajánlatos azonban e czélra külön alkalmas készüléket alkalmazni, hogy a hatóanyagoknak és mosásnál a víznek áthatolását lehetővé tegyük. Ha mercerizálás alatt a laza vagy feszes szálakat eredeti hosszánál jobban kinyújtjuk, akkor kimoshatok lazán is a nélkül, hogy e mellett oly erősen összehúzódnának, mint a kifeszítés nélküli mercerizálásnál. Különösen alkalmas e mercerizálási mód igen lazán sodrott rostanyagoknál, melyek" a mercerizáló folyadék behatása és annak fölöslegének eltávolítása után nyers állapotbani hosszánál jobban ki lesz nyújtva és azután lazán lesz kimosva. A törzsszabadalom és jelen pótszabadalom tárgyát képező eljárás közös és lényeges tulajdonsága abban áll e szerint, hogy a növényi rostanyag a mercerizálás művelete alatt, vagyis azon időközben, mely a rostanyagoknak az alkaliákkal vagy savakkal való benedvesítése és azoknak a rostanyagokból való eltávolítása között van, rövidebb vagy hosszabb időre ki lesz nyújtva. Lényegtelen azonban azon körülmény, vájjon ezen feszültség már a mercerizálás megkezdése előtt is fönnállott-e és így a rostanyag összehúzódása el van-e általában kerülve, mint a törzsszabadalom 1. igénypontjában, avagy pedig a feszültség csak a mercerizáló folyadékkal való megnedvesítés után még a kimosás előtt állíttatik elő, tehát a már egyszer összehúzódott rostanyag ismét ki lesz nyújtva, mint a törzs-