8637. lajstromszámú szabadalom • Nagykaliberű, önműködő löveg
- 11 -előre szökkenésekor a tr" liajtókötél a qQ0 hajtókereket ellenkező irányban forgatja. (Lásd 31. ábrát). A lőszerszállító berendezés itt a 33. és 34. ábrák szerint az 1 vasúti kocsi-állványzatból áll, mely a 2 sínvágány mentén a löveg dobogójára a tölténytányér mellé tolatik. Ezen állvány a 3 dobogót hordja, mely a löveg felé lejtős és mely alsó szélével közel fekszik a lecsappantott tölténytányérhoz. Ezen lejtős fölületen a töltények egymás mellett akként vannak elrendezve, hogy a töltényperemek egymás mögé nyúlnak; biztosabb ágyazás czéljából ezek a 4 vájatokba vannak fektetve. A tölténynek ezen dobogóról a tölténytányérra való áthelyezése legördítés által történik. Hogy az idő előtti legördítésnek elejét vegyiik, az 5 nyúlvány a legközelebb fekvő töltény elé nyúl. Ezen 5 nyúlvány a fí kétkarú emeltyűnek egyik karjával áll összeköttetésben, mely emeltyű a kocsiállványzatban ágyazott vízszintes 7 tengely körül forgatható. Ezen emeltyűkarnak 8 hosszabbítása vízszintesen kinyúl a kocsiállványzatból a tölténytányér alá és a kocsiállványzaton elrendezett 9 rúgón nyugszik, míg az emeltyűnek másik karja a 10 nyúlványt hordja, mely a második legközelebbi töltény elé nyúl, ha ezen emeltyűkar megemelt állásban van (33. ábra balról). A q0 0 hajtókerék által közvetve leszorított M tölténytányér a 8 emeltyű hosszabbítást lenyomja, legyőzvén a 9 rugónak ellenhatását, lesülyeszti az emeltyűkarnak 5 nyúlványát, a mikor ezzel egyidejűleg a másik emeltyűkar a maga 10 nyúlványával megemeltetik, mely utóbbi most a második töltény elé fekszik, míg a fölszabadult első töltény a tölténytányérra gördül át. Midőn a tölténytányér a tölténnyel megemelkedik, hogy ez utóbbit a lövegcső töltényürébe szállítsa, akkor az emeltyűkar a 9 rúgó által újra fölszoríttatik és ugyanakkor a 10 nyúlvány alászáll, míg az 5 nyúlvány újra megemelkedik és az első helyre alágördülő második töltény elé fekszik. Ezen töltő és szállítóberendezésnek üzeme a 35. ábrában 1—4 állásokban vau bemutatva. Az 1. állás az 1. löveget töltő állásban mutatja tölténnyel a maga csövében, míg ekkor a II. löveg elsütésre készen lévő állásban van. Az előreszökkenéskor a II. lövegnek csapó karja az I. lövegnek hajtókerekeit a hajtókötelek segélyével annyira elforgatta, hogy a P és P° emeltyűkarok az ,M° tölténytányért a csőfenékrész mögé emelik és az A' emeltyűkar a töltényt a töltényűrbe vezeti be; az emeltyűkaroknak mozgása által az I. lövegnek 20 0 hajtókereke is annyira elfordíttatott, hogy a ira kötél feszesre van húzva. A 2. állásban a II. löveg el van sütve, visszaszökkent, akkumulátorát megfeszítette és zárókilincsei által töltő állásában rögzíttetett, csapó karjával a I. lövegnek záró kilincseit lecsappantotta, magával visszavonta az I. löveg q" és tr hajtókerekeinek lapqs tr1 és tr% aczélköteleit, melyek most lazán feküsznek az említett kerekek körül. A 3. állásban az I. löveg a maga fékszelepének fölnyitása után előszökésbeu van. Az ezen lövegnek fölső talpán megerősített ír2 kötél a q0 0 hajtókereket a nyíl irányában forgatja, miáltal a hátsó P° emeltyűnek tengelye is forgattatik és a tölténytányér az N adogató emeltyűvel együtt siilyesztetik. A két külső q0 és tr hajtókerék követi a P és N emeltyűknek mozgását, miáltal a tr1 és írs kötelek kerekeikre újra fölgöngyölődnek. Az I. lövegnek csapó karjai által a II. lövegnek q0 hajtókereke a nyíl irányában forgattatik, mely kerék ezáltal az Mtölténytányért és ezzel az N adogató emeltyűt is megemeli. Az ezen emeltyűhöz tartozó tr hajtókeréknek trs kötele még laza, mert ennek hossza akként van megszabva, hogy az előfutásnak csak utolsó részében feszülhet meg. Ezen végmozgásnál azután mindkét külső hajtókerék egyenlően forgattatik; mivel azonban az N adogató emeltyű jóval hosszabb a P P> tölténytányér emeltyűnél, úgy az előbbi kilendülésével az M3 adogató szárat és vele a töltényt a tányérból a lövegcsőnek töltényürébe tolja ki, míg a tányér a maga mozgását a törzsöknyílás mellső fölületéig folytatja.
