8634. lajstromszámú szabadalom • Szíj vagy kötélhajtással ellátott egykerekű jármű

— 2 — aczélcsőből áll, mely a jármű A kerekének fölső részét veszi körül és meggörbített a1 hátulsó véggel bír, mellső vége pedig c rész által b villához van kapcsolva, c részbe d tengelyt ágyazunk, mely körül f f1 taposók e ex emeltyűi föl s le lenghetnek. « rúdra h h1 fogantyúkkal ellátott g kor­mányrudat erősítünk, mely alsó részén i i villával bír. A váz b és i részeit a rúd hátulsó végével kapcsolatban álló i hátulsó villával is összekötjük. d tengelyt a föl s le lengő e e1 emel­tyűk emelkedési magasságának közép-vona­lába helyezzük. A kerék agya B tokból áll, melyet középső C választófal által két részre osz­tunk. A C választófal D tengelyen foglal helyet és C1 koszorúja E küllőkkel áll kap­csolatban. A hajtóművet a B tok részeibe helyezzük el, alkotórészei: F rúgó hatása alatt álló G szíj- vagy kötél-dob, D ten­gelyre ékelt II kilincskerék és rúgó hatása alatt álló, zajtalanul működő I kilincs. A I) tengelyt és a B tokrészekben a tengelyre ékelt II kilincskerekeket golyós csapággyal látjuk el. Mindegyik G korongra k szijat erősítünk, melyeknek szabad végét a csuklósan elren­dezett f f1 taposók alatt e e1 emeltyűk l csapjaihoz kapcsoljuk. Ily módon, ha az e el emeltyűket fölváltva lenyomjuk, D tengely forgást nyer. Az 5—7. ábrákban foglalt kivitelnél csak annyiban változtattunk, hogy a kerék ten­gelyét a szokásos módon a jármű vázába ágyaztuk és a hajtószerkezet befogadására szolgáló Bl tokot. A kereken kívül helyez­tük el és a váz fölső a rúdjával kapcsoltuk össze. A hajtómű DL tengelyére K láncz­kereket ékelünk, melynek mozgását L láncz és M lánczkerék segélyével a kerék tenge­lyére visszük át. Ezen berendezésnél a hajtószerkezeteket oly közel állítjuk egymáshoz, hogy a jármű lehető legkevesebb teret foglaljon el és hogy a járművet hajtó egyén megfelelő állásba helyezkedhessék. Az egykerekű jármű fontos alkotórésze a taposó elhelyezése a kerék tengelye alatt, mivel épen az által, hogy a járművet moz­gató egyén a tengely alatt elhelyezett tapo­són áll és a kerékvázzal kapcsolatban levő h h1 rudakhoz támaszkodik, a váz a tengely körül nem billenthet föl vagy a haladás irányában helyzetét nem változtathatja anélkül, hogy erre erő nem volna szüksé­ges, mely a járművet mozgató egyén súlyát, mint a támasztóponton alól levő terhet emelje. A kerék fékezése oly módon történik, hogy a mozgató egyénhátra felé hajlik, míg a váz a rúdjának o1 vége a földdel érintkezik. A kormányzás a test és a kerék oldalra hajlása által végeztetik. Tanulás alkalmával d tengelyre egy kis kereket is helyezhetünk (lásd az ábrákban pontozott vonással jelölve), hogy a váz előre­billentését megakadályozhassuk. A találmánybeli egykerekű járműnél a kerékpároknál előforduló lánczhajtásos át­tevés mellőzhető, mivel a taposóemeltyűk kellő emelkedési magassága mellett és a hajtókorong kisebbítése vagy nagyobbítása által tetszőleges áttételt érhetünk el. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Egykerekű jármű, jellemezve az által, hogy mozgatását szíj- vagy kötélkorong­gal működtetett kilincsmű és a vele kapcsolatban álló és a kerék tengelye alatt elhelyezett e e1 taposóemeltyükkel végezzük. 2. Az 1. igénypontban jellemezett egy­kerekű jármű oly kiviteli alakja, mely­nél a kilincsműhajtás közvetlen a kerék­tengelyre van helyezve. 3. Az 1. igénypontban jellemezett egy­kerekű jármű oly kiviteli alakja, mely­nél a kilincsmű-hajtószerkezet mozgatá­tását lánczhajtással visszük át a kerék­tengelyre (5—7. ábra). (2 rajzlap melléklettel.) PALLAS RÉSZ VÉN V TÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN.

Next

/
Thumbnails
Contents