8604. lajstromszámú szabadalom • Eljárás töltények előállítására a fémek carbidjaiból

Megjelent 1897. évi julius lió 31-én. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 8604. szám. Ilid. OSZTÁLY. Eljárás töltények előállítására a fémek carbidjaiból. ROUSSY DE SALES GYÖRGY KAPITÁNY LYONBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 január hó 21-ike. Ezen találmány abban áll, hogy a tölté­nyeket a fémek carbidjaiból akképen állít­juk elő, hogy a fémcarbidokat vízáthatlan, vagy vizet csak kevéssé áteresztő anyaggal vonjuk be, hogy ez azokat használatuk idejéig konzerválja, a gázfejlődést szabá­lyozza, melyet ezen karbidok létrehoznak, midőn használatuk alkalmával vízzel vagy más folyadékkal érintkeznek. Ez az eljárás főképen calciumcarbidra alkalmazható, mely aeetylen előállítására szolgál. Ezt a earbidot ezen találmány értelmében töltényekké ala­kítjuk, melyek mint acetylen-töltények az ipar új termékének tekintendők. Ezen töl­tények alkotórészei a kéregpapirosból, papirosból vagy fémből való hüvelyek, melyekben a calciumcarbiddarabok vannak és melyek a túlságos gázfejlődést megaka­dályozzák a folyadéknak a karbidra való behatásának szabályozása által. Ezen töltényeket a következő eljárás sze­rint gyártják, mely minden változtatás nél­kül, bármilyen carbidra alkalmazható: Szilárd és át nem eresztő hüvelybe cal­ciumcarbiddarabokat zárunk, melyeknek nagysága a fejlesztendő gázmennyiségnek felel meg. Az A hüvely (lásd a rajzot) zink­ből, fehérbádogból, firneiszolt kéregpapirból. zsírozott papirosból, vagy bármely más al­kalmas, át nem eresztő anyagból lehet. A hüvely mindkét oldalán nyilt és hosszában hasadékkal van ellátva. Ebbe a hüvelybe közönséges földszurkot öntünk, melyhez egy kevés faggyút (3—5%) vagy finom homokot adtunk, hogy a hüvely törékenységét csök­kentsük. Ily módon olyan töltényt kapunk mely a hüvely áthatlansága folytán nedvességgel szemben meg lévén védve, eltartható, s melyben a carbiddarabok egymással egyes helyeken érintkeznek és közöttük semmi­féle ür nincs. Az oldalsó hasadék czélja az, hogy a folyadék (víz) behatása alkalmával különböző, egymásután következő magas­ságokban, u. m. c—c, a—a, b—b hasson. Ha ugyanis a hüvely oldalt teljesen zárva volna, akkor a víz behatása alkalmával ke­letkező mész olyan dugót képezne, melyen a víz csak nehezen hatolhatna keresztül, í Sőt az ilyen patronokat arra is használ­hatjuk, hogy nagyon lassú gázfejlődést idézzünk elő. Ha azonban a hüvelynek ha­sadéka van, akkor c—c, a—a, b—i-nél nyí­lások jönnek létre, melyek a gázt könnyen kibocsátják és a folyadéknak erélyesebb be­hatását teszik lehetővé. Ha nagyon gyors behatást akarunk elérni, akkor a carbid­darabok közötti űrt csak homokkal töltjük ki.

Next

/
Thumbnails
Contents