8604. lajstromszámú szabadalom • Eljárás töltények előállítására a fémek carbidjaiból
Megjelent 1897. évi julius lió 31-én. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 8604. szám. Ilid. OSZTÁLY. Eljárás töltények előállítására a fémek carbidjaiból. ROUSSY DE SALES GYÖRGY KAPITÁNY LYONBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 január hó 21-ike. Ezen találmány abban áll, hogy a töltényeket a fémek carbidjaiból akképen állítjuk elő, hogy a fémcarbidokat vízáthatlan, vagy vizet csak kevéssé áteresztő anyaggal vonjuk be, hogy ez azokat használatuk idejéig konzerválja, a gázfejlődést szabályozza, melyet ezen karbidok létrehoznak, midőn használatuk alkalmával vízzel vagy más folyadékkal érintkeznek. Ez az eljárás főképen calciumcarbidra alkalmazható, mely aeetylen előállítására szolgál. Ezt a earbidot ezen találmány értelmében töltényekké alakítjuk, melyek mint acetylen-töltények az ipar új termékének tekintendők. Ezen töltények alkotórészei a kéregpapirosból, papirosból vagy fémből való hüvelyek, melyekben a calciumcarbiddarabok vannak és melyek a túlságos gázfejlődést megakadályozzák a folyadéknak a karbidra való behatásának szabályozása által. Ezen töltényeket a következő eljárás szerint gyártják, mely minden változtatás nélkül, bármilyen carbidra alkalmazható: Szilárd és át nem eresztő hüvelybe calciumcarbiddarabokat zárunk, melyeknek nagysága a fejlesztendő gázmennyiségnek felel meg. Az A hüvely (lásd a rajzot) zinkből, fehérbádogból, firneiszolt kéregpapirból. zsírozott papirosból, vagy bármely más alkalmas, át nem eresztő anyagból lehet. A hüvely mindkét oldalán nyilt és hosszában hasadékkal van ellátva. Ebbe a hüvelybe közönséges földszurkot öntünk, melyhez egy kevés faggyút (3—5%) vagy finom homokot adtunk, hogy a hüvely törékenységét csökkentsük. Ily módon olyan töltényt kapunk mely a hüvely áthatlansága folytán nedvességgel szemben meg lévén védve, eltartható, s melyben a carbiddarabok egymással egyes helyeken érintkeznek és közöttük semmiféle ür nincs. Az oldalsó hasadék czélja az, hogy a folyadék (víz) behatása alkalmával különböző, egymásután következő magasságokban, u. m. c—c, a—a, b—b hasson. Ha ugyanis a hüvely oldalt teljesen zárva volna, akkor a víz behatása alkalmával keletkező mész olyan dugót képezne, melyen a víz csak nehezen hatolhatna keresztül, í Sőt az ilyen patronokat arra is használhatjuk, hogy nagyon lassú gázfejlődést idézzünk elő. Ha azonban a hüvelynek hasadéka van, akkor c—c, a—a, b—i-nél nyílások jönnek létre, melyek a gázt könnyen kibocsátják és a folyadéknak erélyesebb behatását teszik lehetővé. Ha nagyon gyors behatást akarunk elérni, akkor a carbiddarabok közötti űrt csak homokkal töltjük ki.