8600. lajstromszámú szabadalom • Tégla füstcsövekhez
Megjelent 1897. évi julius hó 17-én. MAGY. jpg| KIR. SZABADALMI IGÉT HIVATAL 'V/ \J K./. SZABADALMI LEIRAS 8600. szám. XVII/c. OSZTÁLY. Tégla füstcsövekhez. I. C. GRANDERATH & C° DÜSSELDORFBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 február hó 15-ike. Eme találmány tárgya egy tégla, mely egyszerű vagy kettős fiistcsövek falazására szolgál és a falazást azáltal könnyíti meg, hogy daczára annak, hogy alakos tégla, a közönséges téglákkal könnyen hozható kötésbe. A tégla anyagát műkő, beton, tuff vagy más hasonló anyag képezi. A csatolt rajzlap 1. ábrája a tégla egy egyszerű kiviteli módozata. A közönséges tégla ugyanis egy a darabbal meg van nyújtva. Ha ily téglákat építünk be, a téglákat oly módon helyezzük el, hogy egyszer az egyik, másszor a másik oldalon legyen a kiugrás, mint az az 1. ábrán nézetben látható. Ekkor a fíistcsőtégla a közönséges téglával szabályos kötésbe jön, a csorbázat csorbáinak hossza féltégla hosszúságot tehet ki, mint az \B és 10 ábrán látható. De mert a fiistcsőnek egyes téglákból való falazása igen időtrabló munka, szabadalmat kérő a téglák vastagságát két akkorára veszi, mint a falazótégláké, a tégla alakja pedig olyan, hogy az két egymásra ragasztott téglából áll, melyek az előbb leírt módon vannak egymással kapcsolva. Ekkor a 2. ábrán keresztmetszetben és a 2A ábrán fölülnézetben látható tégla-alak keletkezik, melynek egymással szemben eltolt b fogai vannak. A tégla eme fogakkal kapcsolódik a falazathoz. 2 B ábra. Ez a fogazott tégla azonban nem falazható oly czélszerüen, mintha a fogazat egy síkba esik, ezért általában a 3. ábrán látható téglát alkalmazzuk, úgy hogy a második téglaréteg téglái mindig a fogazatba fogódzanak. mint ez a 12.. 13. ábrán látható. Az egymás mellett fekvő füstcsövek száma természetesen tetszőleges, a 4. ábra két 2 z1 füstcsőhöz való téglát mutat, melyek belső keresztmetszete tetszőlegesre vehető (1. a 4B és 4 C ábrát) és melyek száma tetszőlegesen növelhető. Ha azonban az a fal, melyben a fiistcsöveket alkalmazzuk, csak féltégla vastagságú vagy még vékonyabb (Rabitz-fal) a fogazat egyrésze el is lehet vágva, mint az pl. az 5. ábrán alaprajzban látható. Ezen ábrán egy tégla van föltüntetve, mely két oldalt féltégla szélességű kiugrással van ellátva, míg a téglának a falból kiálló része sima. A tégla magassága két réteg magasságánál nagyobb is lehet, így például a 6-ik ábra négy tégla magasságú téglákat mutat. Ezeket azonban nagy súlyok következtében főleg ott lehet czélszerüen alkalmazni, hol a füstcsatornát vagy aknát szellőztető vagy tisztító nyílással kell ellátni.
