8584. lajstromszámú szabadalom • Kávét pótló anyagok előállítása

Megjelent 1891. évi julius hó 15-én-MAGY. gÜI KIR. S2 AB AD ALMI |||Í? HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 8584. szám. IV/e. OSZTÁLY. Kávét pótló anyagok előállítása. KATHREINER'8

MALZKAFFEEFABRIKEN M. B. H. GYÁRI CZÉG MÜNCHENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1896 szeptember hó 19-ike. Gabonából, különösen árpából előállított pótkávéknak kellemetlen, kozmás ízük van, mely a szem hüvelye és keményítőteste között levő proteinanyagoknak a pörkölésnél képződő bomlási termékeiben (pyridinek és ezek származékai) leli okát. Ha most a pörkölést megelőző lágyitási folyamatnál elektromos áram hat a gabonaszemekre, akkor a kellemetlen ízű ártalmas termékeket képző anyagok a pörkölésnél sokkal kevesebb vízben oldható nitrogénanyagok képződnek. A gyakorlati kísérletek és vegyelemzések hosszú sora bizonyítja, hogy a gabonakávé vízben oldható nitrogéntartalma, ha a pörkölést megelőzőleg elektromos áram behatásának tettük ki, több mint 50 %-kal csökken. Természetes, hogy az áram hatása annál jobb, minél inkább behathat az összes, a puliitóban levő gabonaszemekre. Hogy ezt lehetővé tegyük, a gabonát vízszintes tengely körűi forgó edényekbe áztatjuk, mi mellett az áramvezeték egyik pólusa az edényfalaktól elszigetelt tengelylyel van összekötve, míg maga az edényfal, vagy azon alkalmasan elhelyezett elektródok a másik pólussal köttetnek össze. A szilárdan álló edények fából is készülhetnek és vassal burkoltainak. Gyakorlati példának megemlítjük az árpa kezelését (alapúi az árpakávé készítéshez.) A fönt leírt edényben az árpa vízben vagy jól vezető anyagok, mint pl. kénsavas nátron, gyenge oldatában 20—70 C hőfoknál áztatik. A mint a mag belseje a keményítőszemcséig jól átázott, az edényt egyenáramú gép áramkörébe kapcsoljuk be. Legczélszerűbben kis feszültségekkel (5—10 volt.) dolgozunk és az áramerősség, valamint a behatás ideje az alkalmazandó árpa minősége és mennyisége szerint igazodik. Nitrogénben szegény árpának kevesebb áramra van szüksége, mint nitrogénben dúsnak. Az előbbinél 500—3000, az utóbbinál 1000—6000 wattot lehet métermázsánkint számítani. Miután az áramot kikapcsoltuk, czélszerü az áztató vizet még egyszer vagy többször kicserélni és az árpát addig az áztatóban hagyni, míg az egész mag belsője jól átnedvesedett. A forgó áztató edények alkalmazásának még az az előnye, hogy a gabona egyenletesebben puhul, mint a többi használatos edényben.