8580. lajstromszámú szabadalom • Javított eljárás ammóniak előállítására

belül, vagy közvetlenül azalatt vezetjük el és légbeöralés ellen biztosított sűrítőbe vagy burába vezetjük, mely szénnel vagy kokszszal van megtöltve és melyben a czyangözök megsűrűsödnek. Midőn a czyanidfejlődés be van fejezve és az utolsó ezyanidgőzök is megsűrűsödtek, akkor vízgőzt vezetünk a burába vagy sűrítőbe, mely czélból ez utóbbi valamely 'alkalmas pontján gőzbebocsájtóval van ellátva, úgy hogy most a ezyanid ammóniákra és alkali- ill. földalkali karbonátra bontutik szét. Az ammóniák a többi légnemű-termékkel együtt az ezen czélra létesített huzarncsövön át a tisztító és absorbeáló-készűlékekbe távozik, míg a karbonát szénnel (kokszszal) keverve visszamarad és a reakczió-kemenczének újabb adagolására szolgál. A sűrítőt czélszerűen a reakcziókemencze fölött rendezzük el, úgy hogy az újabb adagolásul szolgáló éppen említett anyag tolónak vagy ajtónak megnyitása által saját súlyánál fogva ejthető a kemenezébe. Az imént leírt eljárás nemcsak a föntebb említett hátrányokat küszöböli ki, hanem még a rendkívüli hőmegtakarítás előnyével is bír. Az ammóniák fejlesztésére szolgáló nyers anyagok igen olcsók és csak az itt nagyobbára villamos energia alakjában fogyasztott meleg költséges, a mi annál fontosabb, mivel a karbonium hőmérsékletének növelésére fogyasztott energia-szükséglet, tekintettel az itt előforduló nagy hőmérsékletre, igen nagy. Az által, hogy a reakczió forró termékeit az útjukba helyezett szénen (ill. kokszon) vezetjük át, úgy hogy azok a magukkal vezetett meleget ott visszahagyják a sűrítőben az ellenkező áramok elvét érvényesítve' az eljáráshoz szükséges szenet (kokszot) közel a reakczió hőmérsékletre előmelegíthetjük. Előnyösnek látszik ezért az eljárást akként foganatosítani, hogy a kemenczének a sűrítőből való táplálása alkalmával, ott a hol az utóbbiba a forró gázok beáramlanak, az ammóniák fejlesztésénél nyert szén és regenerált alkali- ill. földalkali-karbonát elegyéből mindig az az előmelegítés czéljaira elegendő mennyiség maradjon, úgy hogy a forró gázáram kénytelen legyen azon keresztül hatolni, mielőtt az újonnan beadagolt szénhez (kokszhoz) juthatna. Ha az elegynek oly kezdeti hőmérsékletet kölcsönzünk, hogy a ezyanidgőzök benne nem sűrűsödhetnek és azt a lehűléstől megóvjuk, akkor a gőzök az elegynek meleget adnak át, a nélkül, hogy egyelőre a sűrítési hőmérséketre lehűlnének, a mi a sűrítő töltetének csak távolabbi rétegeiben következik be. Az elegynek ekként előmelegített részét azután a reakczió-kemenczének táplálására abba bebocsájtjuk, a mikor is annak helyét a sűrítőnek következő rétegei foglalják el. Czélszerű a reakczió-kemenczébe bevezendő le vegőt is előmelegíteni, mely czélra ugyancsak a reakczió-kemenczéből távozó gázok és gőzök melegét használhatjuk, mégpedig akként, hogy azokat a sűrítőbe való bevezettetésük előtt ismert berendezésű szélhevítő készüléken áramoltatjuk át. melybe a levegőt bevezetjük. SZABADALMI IOÉNY. Eljárás ammóniák fejlesztésére, jellemezve az által, hogy a valamely villamos kemenczében a levegő nitrogénjéből és szénből alkalmak vagy földalkalinak vag3r ezek karbonátjainak jelenlétében fejlesztett cyanidgőzöket szénnel (koksszal) töltött sűrítőben kondenzáljuk és hogy ugyanabban az ekként nyert cyanidból és szénből álló elegyet vízgőz segélyével ammóniákra és a következő folyamatra fölhasználandó karbonátból és szénből álló elegyre bontjuk föl. I'alla? részvénytársaság nyomdája Budapesten.