8577. lajstromszámú szabadalom • Eljárás könnyen diazotálható és tartós alfa-naphtylamin előállítására
Megjelent 1897. évi julius lió 15-éu. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 8577. szám. IV/h/l. OSZTÁLY. Eljárás könnyen diazotálható és tartós a-naphtylamin eló'állítására. FARBWERK VORM. MEISTER LUCIUS BRÜNNING M/M HOECHSTBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 január hó 28-ika. Az x-naphtylamin azon anyagok között, melyeket oldhatlan azo-festő anyagoknak a szálas termékeken való előállítására használunk, eddigelé a legnagyobb jelentőséggel és legkiterjedtebb alkalmazással bír, melyet a ,S naphtollal való kombinátiója által a roston előállított bordeaux festék szépségének, tartósságának és olcsóságának tulajdoníthatunk. Az azó-festőanyagoknak a festés és színnyomásban való alkalmazása óta, különösen kezdetben igen nagy nehézségeket kellett leküzdeni, melyek máig sincsenek teljesen elhárítva. Eltekintve attól, hogy a diazó-vegyiiletek könnyen fölbomlanak, már ezen körbe eső termékek előállítása is nagy nehézséggel jár. Az a naphtylamint diazó-vegyiiletének előállítása czéljából, kellő menynyiségű sósavban föloldjuk, és a keletkezett chlorhydrátot, a diazó-vegyület létesítéséhez szükséges sósav fölösleg és a lehűtéshez szükséges jégnek hozzá töltése által finom pép alakjában lecsapjuk. Az így keletkezett chlorhydrát, nitritoldat hozzátöltése után csak akkor alakul át mennyiségileg diazó-vegyületté, ha az finom jegeczek alakjában választatott ki. A chlorhydratnak, finoman elosztott és könnyen diazotálható alakban való előállítása a festés és színnyomásnál nehézségekkel jár, mivel a munkás legkissebb tévedése által, például a chlorhydrát képzésére használt savmenynyiségben, továbbá a chlorhydrát-oldatnak a sav és jég keverékéhez való töltése által oly chlorhydrát pépet nyer, a mely csak rosszul alakítható át a megfelelő diazovegyületté, és mely utóbbi a szálon kellő eredményt nem ad, sőt színe sem lesz tartós. Ezen nehézségeket kiküszöbölendő az a naphtylamin gyárosok a chlorhydrát-pépet, melyet mint föntebb említettük, bázisok oldatának kicsapása által nyertek, készen hozták a forgalomba. Ennek ismét azon hátránya volt, hogy a pép a raktárban rövid idő alatt durva — jegeczes és csaknem használhatlan alakba ment át, mely folyamat a chlorhydrát jegeczek esetleges jelenléte következtében rendkívül gyorsan ment végbe ; továbbá hogy a pép, napfény és levegő behatása folytán fölbomlott és használhatlanná vált. Megkisérlették a chlorhydrátot festőknek és színnyomóknak szilárd állapotban szállítani. e végett azt finom porrá őrölték. Ennek eredménye azonban az lett, hogy a chlorhydrát por összecsomósodott és a diazó-vegyületté való átalakítás alkalmával kellő eredményt nem szolgáltatott; s így a pép