8555. lajstromszámú szabadalom • Újítások csiszológépeken

— 2 a szánnak harántirányú n n vezetékeiben csúsztatható K asztallap gördülhet végig. A hátsó részén zárt C szupporton elren­dezett a a1 csapágyakban ágyazott b ten­gelyre a bl fogaskerék van ékelve. A b ten" gely mindegyik végére egy-egy c, illetve c1 dörzskúp van ékelve, melyek az azokat burkoló, ellenkező irányokban forgatott üres h. illetőleg h1 korongokkal dörzskapcsolást képeznek. A c és < i kúpokat a D kar köti össze egymással, melyet a d kapcsoló emeltyűnek rövidebb karjával a k csap köti össze. Ezen az X csap körül lendíthető d emeltyű w-nál csuklósan van a q rúdhoz kapcsolva, mely­nek bizonyos meghatározott pontjaira a t t bütykök vannak erősítve, melyek minden fordulatnál az E szánon elrendezette ütkö­zőbe ütköznek; ezen bütyköknek alsó vége benyúl az említett q rúd közepén és az annak egész hosszán végig terjedő ho­ronyba. Az egyik végén peczek segélyével az E szánhoz erősített J fogasrúd a szupportot határoló harántbordában elrendezett nyílá­son átjár; ezen nyílás a fogasrúdnak veze­tékeid szolgál, mely bx fogaskerékkel kap­csolódik, úgy hogy ennek mozgása a szán mozgásával egyöntetűvé van téve. A szupport mellett a vízszintes I dobogó van elrendezve (3. ábra), melyen szögvasak segélyével a g csatornát létesítjük, mely utóbbi a reá merőleges (f csatornával köz­lekedik. Ezen g csatornába az y korongba exczentrikusan beleillesztett f csap nyúl be, mely korong viszont a K lappal egy darabot képező L fülben forgatható. A g csatorna hosszának bizonyos részén, még pedig a csiszoló korong forgássíkjában fer­dén halad, úgy hogy a benne futó /'peczek a K lapot az E szán pályájához haránt­irányúan eltolja, úgy hogy azon pontok is, melyeken a csiszoló korong a fémet megmunkálja, harántirányban kitérhetnek miáltal a csiszoló korong kopása szabá­lyossá lesz. Azáltal, hogy az f peczket hordó exczentrikus y korongot helyében elforgatjuk, módunkban van a csiszoló korong által megmunkált pontokat egyen­letesen fölcserélni, a mennyiben azok hely­zetét a korong forgássíkjához képest változ­tatjuk. Ha a csiszolandó tárgyak egész hosszuk­ban görbe alakkal bírnak, akkor czélszerű az r síneknek ugyanazon görbületet kölcsö­nözni, hgoy ezáltal a tárgyakat egész fölii­letükön közvetlenül megmunkálhassuk, és ekkor nem szükséges a csiszolandó tárgyak tartására ruganyos lapokat alkalmazni. De ha a csiszolandó tárgyak föliilete csak csekély görbületekkel bír, és ha azok vas­tagsága azok egyik végétől, a másikig csak­nem egyenlő, akkor az r síneket egyene­seknek hagyjuk meg, a mikor azonban a tárgyakat kissé engedő, bizonyos ruganyos­sággal bíró tartókra helyezzük. Ezen tartó­kat, melyek egyszerű kaucsuktömbökből álhatnak, előnyös a 4. ábrában föl tüntetett foganatosítás mintájára készíteni, a melynél az egyes s tömbök ruganyos fészkekre, pl. rúgókra vannak helyezve és fölső részük­kel a csiszolandó tárgyakat oldalt megfog­ják. Azon nyomást, mellyel a tárgyak a csiszoló koronghoz szoríttatnak, teljesen állandóvá tehetjük akár azáltal, hogy a rúgókat elég hosszúkra készítjük, akár pedig azáltal, hogy azokat emeltyűkkel helyettesítjük, melyeknek egyik karja a kaucsuktömböt, másika pedig alkalmas el­lensúlyt hord. A gép természetesen lehet egyszerű vagy kettős, vagyis ugyanazon állványzaton egy vagy két csiszoló korongot rendezhetünk el. A csiszolás alatt származó port ventilátor segélyével kiszivathatjuk vagy kifuvatjuk. a mint ez a szárazon vagy nedvesen dol­gozó hasonló gépeknél szokásos. A jelen találmány tárgyát képező gép működése a következő. Először is a C szup­portot a kellő magasságban beállítjuk, a csiszolandó tárgyakat a p asztallapra helyez­zük és a B csiszoló korongot forgásba hozzuk. Aztán a d emeltyű segélyével a c vagy c1 kúpok közül azt, mely a b1 fogaskere­ket akként hozza mozgásba, hogy az E szán a csiszoló korong alá mozog, bekapcsoljuk.

Next

/
Thumbnails
Contents