8552. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék acetyléngáz előállítására

— •£ Ha a rajzokat szemügyre vesszük, tényleg látjuk, hogy az 0 C bevezető és elzáró berendezés L L emelőivel, a lí haranggal, mely a gáz belső nyomásának van alávetve, egyensúlyozott szerkezetet ábrázol, mely könnyen egyenletbe foglalható. Ha S a harang föliilete, P a lángzókhoz áramló acetylengáz nyomása, p a bevezetőkészülék által fogyasztott erő, mely pontosan kifejezhető, akkor a mechanizmus megtekintése alkalmával könnyen észrevehető, hogy a carbidbevezetés csak akkor fog megtörténni, mikor a K harang 0 C elzárókészülék L L emelőire támaszkodik és ennélfogva csak akkor, ha a P nyomás fogy és P1

lesz. Ekkor az egyensúly-egyenlet következőképen fejezhető ki: 8 P = S P1

+ p, vagy ebből redukálva. P-P i = íö. Már most azonban P — P1

a gáz nyomáskülönbsége, melyet a carbidbevezetés idéz elő és mely lehetőleg kicsiny kell hogy legyen, hogy rendes lángot adjon. Ez a különbség egyenlő a ^ állandóval, mely a föltételezett szabályossági coefficienst képezi. Arra kell tehát törekedni, hogy p-t azaz a bevezetésre fordított erőt lehetőleg csökkentsük és S-t, azaz a gazométer harangfölületét növeljük. Ily körülmények között a J! állandó b minimumra redukáltatik és a nyomás-szabályzó eoefficiens a lehető legjobb, vagy szabatosabban kifejezve az eredetileg tervbe vett. Hogy a jó működésnek ezen föltételeit megvalósítsuk, gazométereinket nagy átmérő, vei készítjük és a harangot oly L L emelőkre engedjük hatni, melyek a carbid-bevezető készülék hajtására fordítandó erőfogyasztást egy hatod részre redukálják, úgy hogy mi a különböző készülék typusainknak adott méreteivel valóságos gáznyomásszabályzókat teremtünk, melyek a lángoknak oly állandóságot kölcsönöznek, a melyet semmi más világítás fölül nem múl. Nagyon lényeges és a mi készülékünkre jellemző körülmény a gazométer A edényének alkalmazása, mely teljesen el van választva a calciumcarbid megbontására szolgáló vizet tartalmazó B tartályból. Ezen berendezés folytán a K harang az A edényben és nem a B víztartályban csúszik, mint a jelenleg használt gazometereknél. Ilyen körülmények között az A edény és a K harang között gáz el nem szállhat, mert az acetylen elkülönített térben fejlődik; lehetővé válik továbbá az A edényben bármilyen nem fagyó folyadék pl. gliczerin sőt higany alkalmazása, ha a harang magasságát csökkenteni akarjuk. Ha oly nyomás lépne föl, mely a vizet az A edényből kiszorítaná, nem kell szennyes víznek szétfröcscsenésétől tartanunk, mi meg szokott történni akkor, ha a harang közvetlenül a megbontó tartály vizébe merül. Mint lényeges körülményt kell még megemlítenünk azt, hogy a calciumcarbid készletet tartalmazó D levezető berendezés magában a gazométer belsejében van elhelyezve, minek folytán ennek egész magassága az acetylenogén magasságába bele van számítva és ennélfogva aránylag kis méretű készüléket kapunk. A bevezető berendezésnek és a készletnek ellenőrzése a harang átlátszóságánál fogva igen könnyű; a tükörüvegből készült K1 fenék megvilágítja az egész készülék belsejét, hol a mozgó részek elhelyezve vannak. Ezzel a berendezéssel megszűntetjük azon kellemetlen szagot is, melyet a carbidtartály magából áraszt, ha a gazométerrel való összeköttetése szelel. A készülék tehát sokkal egyszerűbb s minthogy a szemcsés carbid mindig teljesen száraz marad, nem szorúl külön eljárásra, minthogy tartálya a készülék belsejében van elhelyezve. A K harang egyáltalában nincs a készülék valamely részéhez erősítve, úgy hogy biztosító szelep módjára csak a gáz belső nyomása és saját súlya folytán mozog. Semmi sem akadályozhatja tehát játékának