8549. lajstromszámú szabadalom • Újítások előmelegítőkkel és fűtőgáz elégető kamrával berendezett vízcsöves kazánokon

- 2 — 13 14 ajtókon át a 11 12 füstcsatornák takaríthatók. 15 a kéménybe vezető csatorna. 16 17 a kazánok tüzelőhelyei. 18 18 tüzelőajtók. 19 19 hamuszekrényajtók. A tápvíz 20 csövön át a közös 7 előmelegítő alsó 21 gyűjtőcsövébe ömlik, honnan az előmelegítő vízcsövein át a fölső 22 gyűjtőcsőbe jut, majd a jobbra és balra elágazó 23 csöveken és a szintén elágazó 24 csöveken át 25 25 tápvíz-szabályozó-készülékbe ömlik. Az önműködő 25 szabályozókészülékek a tápvizet 26 csöveken át 3 előmelegítőkbe vezetik. A víz ezen előmelegítőn függélyes vagy vízszintes, vagy fölváltva függélyes és vízszintes irányban áthaladva, 27 csöveken és 28 injektorokon át 29 fölső kazánokba jut. Az 1—4. ábrákban 4—4 kazánból álló két kazáncsoportot vázoltunk, melyek hátulsó végeikkel egymásnak vannak fordítva. Mindegyik kazán fölé és a kazáncsoport közepén levő kémény két oldalához egyegy előmelegítőt helyezünk (lásd 3., 4., 7. és 8. ábrák). A 7 és 8 előmelegítők mindegyike egyegy kazáncsoporthoz tartozik. Az 5—8. ábrákban 4 kazánból álló csoport látható, mely a 3 4 előmelegítőkön kívül az összes kazánokhoz tartozó 7 melegítővel bír, mely a kazáncsoport közepén, a kazánok magasságának megfelelőleg van elhelyezve a kéménybe vezető 11 füstcsatorna lefelé menő ágában. A 9—11. ábrákban vázolt elrendezés hasonló az 1—4. ábrákban föltüntetett elrendezéshez, azon különbséggel, hogy a 7 8 előmelegítők a 3 4 előmelegítők fölött a kazáncsoport közepén levő 15 kémény alsó részén van elhelyezve oly czélból, hogy a két sorban elrendezett kazánokat egymáshoz egészen közel tolhassuk. Gyakran a kazánok fölötti tér szűk, úgy hogy minden oldalon csak egy 3 vagy 4 előmelegítőt alkalmazhatunk. Ilyen esetben a legszélső kazánoktól jövő égési terményeket a 3 előmelegítő alatt vezetjük el. A vizet a 7 melegítőből 23 csövön át közvetlen a 3 előmelegítőbe vezetjük. A 24 24 csövek a 3 előmelegítő vizét a szabályozókészűlékekbe vezetik; a 26 26 csövek elmaradnak és a 27 27 csöveket a szabályozókészűlékektől közvetlen az injektorba vezetjük. A mellékelt rajzokban ábrázolt berendezések következő előnyökkel bírnak: 1. Oly esetben, midőn a kazánház nem elég magas, alapterülete pedig nagy, úgy az előmelegítők csöveinek számát kisebbítjük ; e mellett azonban az előmelegítő fűtőfölületének nagyságát megtarthatjuk az által, hogy az előmelegítőket oldalt vagy hátul kapcsoljuk össze a kazánnal vagy a kémény alsó végét képező függélyes csatornába helyezzük el. 2. Ha a kazánház magassága az alapterülettel együtt elég nagy, akkor az előmelegítők csöveinek számát nem szükség kisebbíteni, s így a fütőföliilet is tetemesen nagyobb lesz. 3. Ha nagy mennyiségű szenet égetünk a kazánokban (például 150—200 kilogrammot óránként és m2

fűtőfölületenként), úgy megtörténhetik, hogy a gázok az előmelegítőkön áthaladván, nem égnek el tökéletesen, különösen, ha hely szűke miatt az előmelegítőfűtőfölületét fölfelé megkisebbítettük. Ilyen esetben a mellék-elégetőkamarák kitűnő szolgálatot tesznek. 4. Az időszakos tüzelés által a tüzelőhelyről eltávozó égési termények elégésében is változások állnak be. A kazán fölötti előmelegítőkön áthaladó gázok hőfoka megváltozik, azonban a füstcsatornában elhelyezett közös előmelegítő az előbbi előmelegítőktől jövő égési termények hőtúlmányát fölhasználja. 5. A tápvizet kezdetben a legkisebb hőfokú gázok melegítik, s a mint a víz a kazánok fölötti előmelegítőbe jut, fokozatosan nagyobb hőfokú égési termények melegítik. Ezen elrendezés a meleg fölvételét a víz által, lényegesen elősegíti. 6. Mindegyik esetben a kémény alsó részénél a füstcsatornába elhelyezett előmelegítő nagy fűtőfölülete következtében, eltekintve attól, hogy a kazánokkal közös vagy