8543. lajstromszámú szabadalom • Gőzkazán gőzfejlesztő gyanánt is használható túlhevítővel

- 2 -Ebből a czélból a v szelepet az alsó x össze­kötőcsőnél és a vs szelepet a fölső r3 össze­kötőcsőnél elzárjuk, a fölső r1 r2 összekötő csőben levő v1 és v2 szelepet nyitjuk. Az A B C részekben ekkor nincs víz. A gőz, mely a K fölső kazánból a fölső r3 r2 kapcsoló csöveken és a v2 szelepen a most már gőz­túlhevítő gyanánt ható ABC részeken megy át és r1 csövön v1 és v4 szelepeken megy a géphez, mint ezt a 2. ábra mu­tatja. Minthogy az A B C gőzfejlesztőben, illetve túlhevítőben víz nincs, de azt a gőzkazán füstgázai mégis fűtik és a kiömlő gőz út­közben az ABC részek fölső vv szelepén áthalad, a gőz A B C-ben megszárad és majdnem oly magas hőfokra hevül, minő az elszálló füstgázoké. Ez a berendezés nemcsak a vízcsöves kazánoknál, hanem bármely szerkezetű és rendszerű gőzkazánoknál is alkalmazható. A leírt kiviteli módozatoknál a C kamara a B csőrendszer segélyével van az A ka­marával kapcsolva, mely a K fölső kazán folytatását képezi. A 3. és 4. ábrán látható kiviteli módo­zatnál ismét egy W választófal van a K fölső kazánban elhelyezve, mely az A kama­rát a fölső kazántól elválasztja. A C kamara közelebb a K fölső kazán elejéhez, az alatt fekszik és a kazánt két oldalt egészen annak középsíkjáig körülveszi és a v1 szelep­pel ellátott csövekkel a fölső kazán gőz­terével áll kapcsolatban. A B csőrendszer a C kamarát az A kamara megfelelő alsó kiszélesedésével köti össze, az utóbbitól a v szeleppel ellátott x cső a z kazánvízcső y cső kamarájába torkol. Az 5. és 6. ábrán a C kamara közvetle­nül a K fölső kazán gőzterével és a B cső­rendszeren át az A kamarával közlekedik. Az utóbbit egy v szeleppel ellátott x cső köti a z vízcsövek y csőkamarájához. A két bemutatott példán a v szelep el van zárva. Ebben az esetben a B csőrendszerrel kapcsolt A és C kamarák túlhevítő gyanánt szerepelnek és a túlhevített gőz az A ka­marán alkalmazott v2 szelepen át a kazán­ból elvezethető. Ha már most a víztérrel való kapcsolatot nyitjuk, az ABC rész gőzt fejleszt, te­hát a fűtő és elpárologtató fölületet növeli. Eltérvén az 1. és 2. alatt föltüntetett példáktól a 3. és 4. ábrán A nem if tulajdon­képeni folytatása, sőt ellenkezőleg, hogy a B csőrendszer csatlakozhasson, alúl kiszéle­sedik, míg az 5. és 6. ábrán a nevezett ka zán részénél általában szélesebb és exczen­trikusan van elhelyezve. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gőzkazán gőzfejlesztő gyanánt is hasz­, nálható gőztúlhevítővel, mely két, a B csőrendszer által kapcsolt A és C ka­marából áll, melyek közül az egyik kamara elzárható x cső segélyével a ka­zán vízterével áll kapcsolatban, úgy hogy ez az ABC kazánrész akkor, ha a megfelelő kapcsolat nyitva van, gőzfej­lesztő gyanánt szerepel és a kazán fütő­föl üle tét tetemesen növeli. 2. Kiviteli módozata a I. alatt jellemzett gőzkazánnak, melynek gőzfejlesztő rész gyanánt is szereplő túlhevítője van, a melynél az A kamara a K fölső kama­rának nem folytatása, míg a C kamara cső segélyével áll a kazán gőzterével kapcsolatban. 3. Kiviteli módozata az 1. alatt jellemzett gőzkazánnak, melynél az A kamara lefelé vagy általában kiszélesedik, és hogy az A kamarával a B csövek segélyével kapcsolt C kamara a K fölső kazán fölött vagy alatt fekszik, míg az elzár­ható x cső az A kamarát a kazán víz­terével kapcsolja. (2 rajzlap melléklettol.) Pallas részvénytársaság nyomdája Budapesten

Next

/
Thumbnails
Contents