8540. lajstromszámú szabadalom • Újítások fonográfokon

- 2 -Az 1. ábra a fonográfnak hosszmetszete; a 2. ábra keresztmetszete. A 3. ábra a fonográfnak fülűinézete részint vízszintes metszetben, nyitott szekrényfödéllel. A 4. ábra a fonográfnak végnézete zárt födéllel. Az 5. és 6. ábrák az írómembran foglalatának és az írónnak két megerősítési módját ábrázolják. A 7. és 8. ábrákban a hengermasszának csiszolására szolgáló berendezés van föltűntetve. A 9. ábra a hangadó membrán foglalatába vezető hangsugárok vezetésének sémáját mutatja. A mint látható, az ismert módon az s csavarorsóra illesztett, előnyösen kúpos C henger, mely a hengermasszát hordja, a B szekrényben van elhelyezve, melynek fölső részét a fölcsapható B1

födél képezi. Az s orsó egyrészt a szekrénynek homlokfalához erősített m csavaranyán hatol át, míg a hengernek másik oldalán lévő sima S orsórész a B szekrény és B1

födél egymáshoz érő homlokfalainak posztóval kibélelt b bl

nyílásán jár át. Az egyik A oldalrész az n és n1

hornyokban be- és kitólhatóan van a B1

födélben megerősítve. A C hengert a leiulítőkereket képező B forgattyús korong segélyével forgatjuk, mely a szekrényből kinyúló s orsónak végén ül. Az előbb említett eltolható A fal az előnyösen villás g csapágyat hordja, melyben a hangadó membrannak D foglalatja a d csap segélyével mozgathatóan van ágyazva. A hangadó membrán foglalatja félelipszoidalakúan ki van vájva (2. ábra) és az M membrán, mely üvegből, papírból, aczélpléhből vagy más alkalmas anyagból készül, a G gyűrű segélyével akként erősíttetik a a membrán foglalatához, hogy az ellipszoidikus üregnek egyik F gyúpontja ezen membranban fekszik. A másik F gyúpont a kúpos H csőnek tengelyébe esik, mely mereven van az A tolóban elrendezve, és a melybe a membrannak D foglalatja bizonyos szabad mozgási térrel nyúl be, a mint az a 2. ábrában látható. A jól lekerekített, a hengerírásba fogódzó a membranírón az eg3'részt a G gyűrűhöz, másrészt az M membrannak küloldalához tapasztott h kupakhoz csuklósan erősített a1

emeltyűn ül. Ezen emeltyű helyett azonban egy, a G gyűrűnek kivágásaiban vezetett sínt is alkalmazhatunk. A mint a 9. ábrában bemutatott sémából látható, valamennyi membránból kiinduló hangsugár a II kúpos csőbe és többszörös visszavezetés után a II csőre helyezett hangtölcsérbe vagy hallgatócsöveken keresztül a fülbe vezettetik. A membrán foglalatának ezen új berendezése az eddig használt foglalatokkal szemben azért sokkal czélszerűbb, mivel ez utóbbiaknál nemcsak hogy a hangsugaraknak csak csekély része jut a hangzócsőbe, hanem a membranra gyakorolt reflexiók folytán részleges hangcsökkentés és hangzavar is áll be. A hangadó membrán foglalatának kellő nyomással kell a hengerre nehezednie, a nélkül azonban, hogy a rezgésekben részt vehetne. A membrán foglalatát e végből aránylag súlyosra készítjük és a membrán síkjának hajlásszögét a vízszinteshez nagyra vesszük, minek következtében a membrán foglalata súlyának a hengerre vonatkozólag nyomás alakjában föllépő komponense (lásd a 2. ábrában az erőparallelogrammot). még eléggé nagy marad. Ha a készülékbe akarunk beszélni, vagyis ha fonogrammot akarunk fölvenni, úgy a hangadó membrán helyett az M1

írómembrant tesszük a készülékbe, mely czélból ez utóbbinak I)1

foglalatja (éppen úgy, mint a hangadó membránnál), az A1

tolóhoz van erősítve, mely az n n1

hornyokba tolatik. Az író membrán ezen foglalata az M1

membrannak közepe felé szűkülő és majdnem eddig terjedő kúpos üreggel bír (5. ábra), még pedig úgy, hogy a hangsugarak a membránt csak a közepén érik. A membrannak D1

foglalata az 5. ábrában bemutatott elrendezésnél teljesen azonos a I) foglalattal és az itt hengeres H1