8540. lajstromszámú szabadalom • Újítások fonográfokon

- 2 -Az 1. ábra a fonográfnak hosszmetszete; a 2. ábra keresztmetszete. A 3. ábra a fonográfnak fülűinézete ré­szint vízszintes metszetben, nyitott szekrény­födéllel. A 4. ábra a fonográfnak végnézete zárt födéllel. Az 5. és 6. ábrák az írómembran fogla­latának és az írónnak két megerősítési mód­ját ábrázolják. A 7. és 8. ábrákban a hengermasszának csiszolására szolgáló berendezés van föl­tűntetve. A 9. ábra a hangadó membrán foglalatába vezető hangsugárok vezetésének sémáját mutatja. A mint látható, az ismert módon az s csavarorsóra illesztett, előnyösen kúpos C henger, mely a hengermasszát hordja, a B szekrényben van elhelyezve, melynek fölső részét a fölcsapható B1 födél képezi. Az s orsó egyrészt a szekrénynek hom­lokfalához erősített m csavaranyán hatol át, míg a hengernek másik oldalán lévő sima S orsórész a B szekrény és B1 födél egymáshoz érő homlokfalainak posztóval kibélelt b bl nyílásán jár át. Az egyik A oldalrész az n és n1 hor­nyokban be- és kitólhatóan van a B1 födél­ben megerősítve. A C hengert a leiulítőkereket képező B forgattyús korong segélyével forgatjuk, mely a szekrényből kinyúló s orsónak végén ül. Az előbb említett eltolható A fal az elő­nyösen villás g csapágyat hordja, melyben a hangadó membrannak D foglalatja a d csap segélyével mozgathatóan van ágyazva. A hangadó membrán foglalatja félelipszoid­alakúan ki van vájva (2. ábra) és az M membrán, mely üvegből, papírból, aczél­pléhből vagy más alkalmas anyagból készül, a G gyűrű segélyével akként erősíttetik a a membrán foglalatához, hogy az ellipszoi­dikus üregnek egyik F gyúpontja ezen membranban fekszik. A másik F gyúpont a kúpos H csőnek tengelyébe esik, mely mereven van az A tolóban elrendezve, és a melybe a mem­brannak D foglalatja bizonyos szabad moz­gási térrel nyúl be, a mint az a 2. ábrában látható. A jól lekerekített, a hengerírásba fogódzó a membranírón az eg3'részt a G gyűrűhöz, másrészt az M membrannak küloldalához tapasztott h kupakhoz csuklósan erősített a1 emeltyűn ül. Ezen emeltyű helyett azon­ban egy, a G gyűrűnek kivágásaiban veze­tett sínt is alkalmazhatunk. A mint a 9. ábrában bemutatott sémából látható, valamennyi membránból kiinduló hangsugár a II kúpos csőbe és többszörös visszavezetés után a II csőre helyezett hangtölcsérbe vagy hallgatócsöveken ke­resztül a fülbe vezettetik. A membrán foglalatának ezen új beren­dezése az eddig használt foglalatokkal szem­ben azért sokkal czélszerűbb, mivel ez utóbbiaknál nemcsak hogy a hangsugarak­nak csak csekély része jut a hangzócsőbe, hanem a membranra gyakorolt reflexiók folytán részleges hangcsökkentés és hang­zavar is áll be. A hangadó membrán fogla­latának kellő nyomással kell a hengerre nehezednie, a nélkül azonban, hogy a rez­gésekben részt vehetne. A membrán foglalatát e végből aránylag sú­lyosra készítjük és a membrán síkjának haj­lásszögét a vízszinteshez nagyra vesszük, mi­nek következtében a membrán foglalata súlyának a hengerre vonatkozólag nyomás alakjában föllépő komponense (lásd a 2. áb­rában az erőparallelogrammot). még eléggé nagy marad. Ha a készülékbe akarunk beszélni, vagyis ha fonogrammot akarunk fölvenni, úgy a hangadó membrán helyett az M1 írómem­brant tesszük a készülékbe, mely czélból ez utóbbinak I)1 foglalatja (éppen úgy, mint a hangadó membránnál), az A1 tolóhoz van erősítve, mely az n n1 hornyokba tolatik. Az író membrán ezen foglalata az M1 mem­brannak közepe felé szűkülő és majdnem eddig terjedő kúpos üreggel bír (5. ábra), még pedig úgy, hogy a hangsugarak a membránt csak a közepén érik. A membrannak D1 foglalata az 5. ábrá­ban bemutatott elrendezésnél teljesen azo­nos a I) foglalattal és az itt hengeres H1

Next

/
Thumbnails
Contents