8536. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hideg és jég előállítására
— 5 — landóan vezetjük be a tc1 w1 csövön keresztül. A kondenstermékek a kígyós csőnek alsó végén át távoznak el, mely 1 /i légkörnyomásnak megfelelően megterhelt x szeleppel vannak ellátva. A x /a dégkörnyomás itt csak példaképen van megemlítve. Mivel az «2 tartály kígyós csöve vízzel van körülvéve, mely pl. a J tartályból ömlik be. úgy tekintettel a 112° C.-nyi gőzhőmérsékletnek megfelelő l /a atmoszphaerával működő o üstnek nyomásviszonyaira, a víz legalább is 100° C.-ra fog fölhevíttetni. Az ul -ben lévő vizet ezen vagy ennél még valamivel magasabb hőmérsékleten elég sokáig tartjuk meg, hogy azt sterilizáljuk és a benne szuszpendált sóktól és levegőtől megszabadítsuk. A levegő a fejlesztett gőzzel együtt az x1 csövön át a szabadba távozik. A víz kiömölve a túlfolyási csövön, a C bőkicserélőnek fölső részébe áramlik, melyben a csövek körül lefolyva, az y1 csövön át a tisztítás czéljából megfordíthatóan berendezett zx szűrőnek alsó részéhez jut, melyet az a' csövön át hagy el. Ez utóbbi az n vezetékhez van kötve, mely a vizet a K tartályba viszi, melyben az összegyűl, a vízmennyiséget az M csőnek alsó végén lévő q1 csappal lehet szabályozni (1. ábra). A rajzban föltüntetett elrendezés szerint az F G szivattyúkat valamely rendelkezésre álló tetszőleges mótor hajtja. Erre külön mótor is alkalmazható, melyet az E készülék láthat el gőzzel, ha ez a megfagyasztandó víznek légmentesítésére szükségesnél nagyobb mennyiségben van jelen. Egészben véve a készülék üzeméhez oly melegmennyiség igényeltetik, mint a mennyi a fagyasztásnál elvonandó melegmennyiségnek megfelel. A jég előállításának költségei tehát nem nagyobbak, mint az aequiválens hőmennyiségnek fejlesztése és ezen jég az egészségre teljesen ártalmatlan és tiszta. A víztartályok, ha kifelé el vannak zárva alul is rendezhetők el. A víznyomás által komprimált levegő, mely a víztől olajréteg vagy kaucsukmembrán által van elszigetelve, ezen esetben úgy, mint a montejusknél a víznek emelésére használható föl, a mikor is úszószelep rendeztetik el, mely az olajrétegnek kifolyását megakadályozza. A szivattyúba gyakran egyrészt a fémnek lyukacsain, másrészt a tömítő szelenczéken át hatol be levegő. Szükséges tehát hogy a szivattyúk tartályokban rendeztessenek el, melyek vizet vagy a tömítőszelenczék fölé érő más folyadékot tartalmaznak. A szivattyúkat különben magában az L kádban is lehet elrendezni, csakhogy ekkor ehhez két lenyúló, a szivattyúk fölvételére szolgáló tartályrészt kellene toldani, mivel a szivattyúknak mélyebben kell feküdniük, mint az A fagyasztó és a B abszorpcziós készüléknek. A jégnek előállítási költségeit csökkenthetjük. ha az abszorbeáló folyadéknak konczentrálását többszörösen működő készülékekben eszközöljük. Bizonyos esetekben, hideg folyadékot kell keringtetnünk, a mire alkoholt, valamely sóoldatot, ammoniákoldatot vagy más effélét használhatunk és ekkor legegyszerűbb a hideget fejlesztő készülékbe sót, alkálisót, vagy egyéb a megfagyasztást meggátló anyagot tartalmazó vizet befolyasztani. A fagyasztókészüléknek a a . . . forma serpenyői (1. ábra) központosán egymásbahelyezett tartályokkal akként helyettesíthetők, hogy a folyadék mindegyikbe a kerületen áramlik be és körülbelül közepe táján hull egy másik tartályba. Ilyen módon nagyobb fölületü vízesések képeztetnek; a folyadék ezen fölületek mentén gőzöket fejleszt, melyek a B abszorpcziós készülékben elnyeletnek, úgy hogy lehűtés következik be. Ezen folyadék saját nyomása által, melyet csappal vagy úszóval szabályozhatunk, folytonosan beszoríttatik a készülékbe, a melyben azt szivattyú hozza keringésbe; az így fejlődő áramot lehűtésre, jégformáknak és palaczkoknak körülfolyatására, tartályoknak, pinczéknek stb. hűtésére alkalmazzuk és azután visszavezetjük a készülékbe, hogy újból lehüttessék. A vízesést kettősfalú tartályok segélyé-
