8533. lajstromszámú szabadalom • Gőztúlhevítésre szolgáló szabályozható forraló csöves kazán

alak a 7. ábrabelitől abban különbözik, hogy a b kígyócsőnek nem a tüzeléshez, hanem a füstkamrához legközelebb eső vége áll a kazán gőzterével összeköttetésben, úgy hogy a gőz a tűzgázokkal ellenkező irányban áramlik. Épúgy mint a 9. ábra szerinti berendezésnél esetleg az elülső cső végén is vezethetjük a gőzt a túlhevítő kígyózó csőbe. Hogy a gőz a tűzgázokkal egy irányban áramoljék. a 7. ábra szerinti kivitelnél is akként létesíthetjük a gőztér és túlhevítő közötti összeköttetést, hogy a gőz a tűzgázokkal ellenkező irányban vonúljon át a túlhevítőn, mely esetben a túlhevített gőz kivezetésére szolgáló egyene3 csőtől természetesen el kell tekintenünk. Hogy a gőz áramlási iránya az 1. ábránál is megváltoztatható, már előbb meg lőn említve, és természetes, hogy ez a 3. és 5. ábráknál szintén eszközölhető. A gőznek a tűzgázokkal egyidejűleg úgy egy irányban, mint ellenkező irányban való haladása, mint ezt az 1. 3. és 5. ábrabeli szerkezeteknél láttuk, a 7. és 9. ábráknál elrendezett kígyócső alkalmazása esetén is eszközölhető, mint ezt a 10. ábra föltünteti. Ezen utóbbi kiviteli alaknál kettős kígyócsövet alkalmazunk, melynek tekerületei egymáson belül vannak, illetve amelynél a visszafelé kígyózó tekeriiletek közé jutnak. Tehát a kettős kígyócső a tüzelés felé eső végén változtatja meg irányát. Az a csőnek a füstkamránál lévő nyílásának elfödésére szolgáló f zárólemez g emeltyűre van erősítve, mely emeltyű segélyével az f lemez fölemelhető vágy leereszthető. A 11. ábrából ez világosan kitűnik, hol az f lemez fölemelt állapotban látható, miközben természetesen az a cső melyben a b túlhevítő kígyócső van elrendezve. nyitott állapotban van, és a tűzgázok akadálytalanul vonulhatnak át rajta. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Forraló csöves kazán, mely a tulajdonképeni forraló csöveken kívül egy vagy több, nagyobb átmérőjű a csővel bír, mely a csövekben egy vagy több, a kazánban fejlesztett gőz túlhevítésére szolgáló b túlhevítő van elrendezve. A tűzgázoknak az a csövön át való haladása egészben vagy részben elzárható azon czélból, hogy a túlhevítőt az üzem szünete alatt a tűzgázok behatása ellen megvédjük, és a túlhevítést szabályozhassuk. Az egész elrendezésnek czélja. forraló csöves kazánokban a rendszer és külalakok megváltoztatása nélkül szabályozható túlhevítőt létesíteni. 2. Az 1. pontban jellemzett forraló csöveskazán, melynél ha több h túlhevítő csövet alkalmazunk, azok számára közös odavezető d1

kamara és közös elvezető d'1

kamra van elrendezve. 3. Az 1. pontban jellemzett forraló csöves kazán, melynél a b túlhevítő konczentrikus csőcsoportból van alakítva, melyek számára a kazánnak a füstkamrához közel eső részén közös d2

hozzávezető, és közös d1

elvezető kamra van elrendezve, míg a b csövek tűzhöz eső részei egyes vagy közös i kamrával állanak összeköttetésben. 4. Az 1. pontban jellemzett forraló csöves kazán, melynél a b túlhevítővel bíró a cső elzárására, az a csőnek a füstkamrához közel eső végén tengely-irányban eltolható /' lemez van elrendezve, mely lemeznek vezetékül az a csőből kinyúló tulajdonképeni b túlhevítő cső vége szolgál. (3 rajzlap melléklettel.) T'nílas részvénytársaság nyomdája "Budapesten