8529. lajstromszámú szabadalom • Önmagát szabályozó acetylenfejlesztő készülék

víz E1 1 edényből E csövön át C2 karbid­edénybe folyik és a gázfejlődés újra meg­kezdődik. A készülék ezen két része, mely a víz­nek a gazométer-medenczéből a fejlesztő­készülékbe való átfolyását közvetíti, mint már említettük, mindegyik külön magában használható, de előnyösebb mind a kettőt egyidejűleg alkalmazni, a mennyiben a ki­szorító-készülék addig működésben marad, míg a generátorban a folyadék fölszíne elég magas arra, hogy olyan nivó-emelkedés létre­jöhessen, hogy a víz E csövön át C2 -be át­folyhatik. A búvárkészülék különösen akkor jön tekintetbe, ha a gazométer-medenczében a folyadék fölszine annyira sülyedt, hogy a kiszorító-készülék nem működik. A szerint, hogy milyen fázisban kell, hogy a búvárkészülék működésbe lépjen, a két emeltyűkar természetesen különböző hosz­szúra választható. A végből, hogy a gazométermedenczében a víz fölszínét automatikusan állandóan megtartsuk, E hozzáfolyási csövet alkalmaz­zuk, melybe E3 0 túlömlő csővel ellátott füg­gélyes Fs cső van beiktatva, mely túlömlő­csőnek fölső nyílása a vízszín magasságát megszabja. A nivó úgy van beállítva, hogy annak legmagasabb állása keveset az E víz­bevezetőcső legmagasabb pontja fölött van, mely utóbbinak az a rendeltetése, hogy a vizet a generátorba vezesse. Hogy abban az esetben, mikor a kiszorítótest működésbe lép, megakadályozzuk, hogy a nivóemelke­dés folytán a víz F3 0 túlöinlőcsőhöz vissza­folyjék, a bevezetőcső és a gazométer kö­zött alkalmas szerkezetű F2 szelep van be­iktatva, mely a vízfolyást yl-tól F-felé menő irányban megakadályozza. Hogy továbbá abban az esetben, ha pl. F3 0 túlömlő cső eldugulna, a víznek a gene­rátorba való túlerős befolyását megakadá­lyozzuk az E vízbevezetőcsövön E1 csap van alkalmazva, melyet rendes körülmények között E2 úszó elzárva tart, mely egy emeltyűkar révén a csaptesttel van össze­kötve. Ezen csap kinyitására a kiszorítótest alsó oldalán elhelyezett antifrikcziós kere­kecske szolgál, melynek segélyével a ki­szorítótest lesiilyedésekor az úszót lenyomja és így E1 csapot nyitja. Azon esetben, ha kiszorítótest nincs alkalmazva, az úszót egy, a gazométer-harang födeléről lenyúló rúd nyomhatja le. A B1 kiszorítótest előnyösen a födélről a gazométer belsejébe lelógó edény gyanánt van kikészítve, vagy pedig más gáztartályok alkalmazásánál másképen, de mindig kény­szerjáratúan van a gázgyűjtő mozgatószer­veivel összekötve. Abban a szerkezetben, a mely a rajzban ábrázolva van, a kiszorító­test üres tere egyúttal valamely tetszőleges anyag fölvételére szolgál, mely a gazométer­harang szabályozó terhelése gyanánt szere­pel. A kiszorítótest lefelé előnyösen he­gyesre készül, úgy hogy a nyomáscsök­kenés a gazométerben, mely a kiszorító testnek a folyadékba való bemerülését elő­idézi, kiegyenlítődik a gáztérfogat megfelelő csökkenése által, melyre a csökkentett nyo­más hat. Mint az 1. ábrából látható, egyidejűleg két gáztartály is használható. A második gáz­tartály, szintén egy teleskopszerű M N gazométer, a gázt az első gáztartályból G cső révén kapja és kezdetben csekélyebb nyomással van megterhelve mint az első gáztartály. A gazométerharang tetejének belsejében ugyanis K1 láucz függ, mely alsó végén a K súllyal szilárdan van összekötve, mely utóbbi egyelőre a gazométer-medencze fenekén fekszik. Ezen berendezésnek az a czélja, hogy a két gazométer töltése kez­detén a második kevésbbé legyen megter­helve, mint az első, a mennyiben a máso­dik kizárólag a láncz súlyát hordja. Mihelyt a gáz egy bizonyos térfogaton túl megy, K1 láncz fölemeli a K súlyt és ez utóbbi akként van megválasztva, hogy most a má­sodik gáztartály épen úgy vagy jobban meg van terhelve, mint az első. Az N gazométer-harangon 0 rúd van alkalmazva, mely O1 kontaktus-kilincset hordja, mely a gazométer-harang minden egyes lesülyedésénél 02 riasztó-harangot mozgásba hozza, a mi azt jelzi, hogy a

Next

/
Thumbnails
Contents