8505. lajstromszámú szabadalom • Újítások önműködő mérlegeken

- 3 -g csőbe jut, mely a H (3. ábra) utántöltő tartóba vezet. Ezen tartónak szilárd h kiilfala van (4. és 5. ábra) és fenekét a forgó I korong képezi. Gondoskodva van bizonyos alkalmas eszközökről, hogy az anyag a tartóból kifelé, illetve a li fal felé törekedjék folyni. Legjobban elérjük ezt, hogy ha az / korongnak középső részét fölfelé irányuló kúppá alakítjuk, mint az 5. ábra mutatja. Az anyag így a kúpfölületen lesiklik ós és saját súlyánál fogva kifelé, illetve h fal felé nyomul. A falnak alsó szélén i i rovátkák vannak alkalmazva, számra nézve annyi, a hány mérleg. A kúp föliiletén kifelé mozgó anyag ezen nyílások felé siet és azokon egy-egy lesimító által keresztül nyomatik. Az anyag ezután egy j külső nyíláson és j mozdulatlan csövön át egy k mozgatható csőbe és innen az e mérlegcsészébe jut. A míg a mérlegcsészében levő anyag súlya, a tv ellensúlynál kisebb, a k csövön anyag folyik a mérlegcsészébe, mint az 5. ábra mutatja, mihelyt azonban a mérlegcsészében kellő mennyiségű anyag van. a csésze lefelé mozog és a mérleggerenda mozgása következtében a k csövet úgy állítja be, hogy az anyag a mérlegcsészén kívül ürül ki és a kiömlő anyag egy, a csésze alatt levő J tartóba esik (3. ábra). Az I korong egyszerű forgatása kapcsolatban annak kúpalakjával, az anyag kifelé folyását idézi elő és így már ennek következtében is jutna egy kevés anyag az i nyílásokon a j csövekbe, de az így kiürülő anyagmennyiség nehezen volna szabályozható és nem folyik elég egyenletesen ki. Hogy az utántöltés egyenletes és szabályozható legyen, minden nyílásnál egy K lesimítót alkalmazunk, mely majdnem érintőleg és tehát az anyagmozgás irányával szöget képez, úgy hogy minden lesimító az anyag egy részét lesimítja és ezt a nyílásokon át a töltőlap széléről a j csőbe vezeti. Az anyagnak kifelé mozgása következtében az alatt, míg az egyes lesimítólapok az egyik nyílástól a legközelebbig jutnak, elég anyag jut az utóbbi elé. Legjobb, ha minden lap a kerülettől egyenlő távolságra befelé nyúlik. Hogy az anyagnak az egyes nyílásokon való átfolyását szabályozhassuk, a lesimítok úgy vannak elhelyezve, hogy előre vagy hátra beállíthatók, úgy hogy az átömlőnyílás keresztmetszete megváltoztatható. E czélból minden lesimító egy n lapon van elhelyezve, a mely a h falon beállíthatóan vau megerősítve és pedig legczélszerűebben szorítócsavarokkal, melyek a lapokban levő hosszúkás lyukakon mennek át (4. ábra). Ha nagyon sok anyag megy egy i nyíláson át, akkor a lap a szemközt fekvő nyílás végéhez közelebb hozatik oly módon, hogy az átömlés keresztmetszete csökken. Ez által a kifolyt anyagmennyisége is csökken. Minden anyag, mit a lesimító föntart és mely nem mehet át a nyíláson, a lesimítón gyűlik össze és annak hátlapjára esik, hogy a legközelebbi lesimító elé kerüljön. Az utántöltőkészűlék ily szerkezete azt idézi elő, hogy az anyag egyenletesen és folyton ömlik a le csövek mindegyikébe. A mérőkészülék úgy van szerkesztve, hogy a lemért anyagnak a mérlegcsészékbe töltés után még elég időnk van, hogy a súlyt utántöltéssel kiegészítsük. Ha minden mérlegcsésze megtelt, azokat egyidejűleg egy p gyűrű (5. ábra) segélyével kiürítjük. Ezt a gyűrűt fölemeljük és ekkor a mérlegcsészék mozgatható előfalain levő a toldatot fogja meg, ennek következtében ez előfalak fölfelé mozognak és az anyagot alul kibocsátják. Az anyag L L tasakokba vagy tartókba esik, melynek száma azonos a mérlegekével. Hogy az anyag kiömlése folytán megkönnyebbült mérlegcsészék hirtelen föl ne szökkenjenek, egy mozgatható M rácsot alkalmazunk, mely a kiürülésnél a w súlyok alá tolódik, azokat megtámasztja, úgy hogy ezek a mérleggerendát nem terhelik. Az L L tasakok vagy tartók ugrásszerűen mozognak és ha az N kifolyatócsövek fölött állanak, tartalmuk e csövekbe annak következtében ömlik be, hogy egy mozgatható r kar (1. ábra), mely a tasakok mozgatható külfalán levő toldatba ütközik, a falat emeli és így az anyagot kibocsátja. A tasakok a J tartó körül mozognak,