8504. lajstromszámú szabadalom • Gép szivarok készítésére

— 2 — végeznek. A gép azonfölül még egy csigás inechanismussal is el van látva, mely a födőlevélnek a töltelékhez való hozzáveze­tésére szolgál, továbbá egy késsel, mely a szivar végét vágja le, végül egy készülék­kel a ragasztóanyag bevezetésére, és egy vezérművel, mely a különböző tagoknak, működésük sorrendjének megfelelő, mozga­tására szolgál; különböző részei rendkívül egyszerűen vannak szerkesztve, és rend­kívül könnyen és nagy gyorsasággal dol­gozik. A tű periodikus forgása a formarészek visszahúzása és összecsukása az A főten­gelyről történik, mely tengely egyik végén P hajtószíjdobbal, közepén pedig egy az M alakozót mozgató, L L emelőpárt hajtó J J bütykökkel van ellátva. A D tű periodikus forgását a tengely ellenkező végére ékelt I kettős bütyök szabja meg. oly módon, hogy a tű tartójára szerelt E csillagkereket működteti. A többi szükséges mozgás léte­sítésére a tű előre vagy hátrafelé való moz­gatására, a C° késnek, mely a szivar hátsó végét vágja le, transzverzális mozgatására és az alakozó végleges kinyitására a T rúd szolgál, ellenben a c kés mozgatását, a vezér­tengely két e e bütyök közvetítésével végzi; magát a T rudat pedig a gép megállító szerkezete segélyével mozgatjuk, mely a főtengelyre lazán fölhúzott P dobot a ten­gelyre fölékelt F frikcziós karmantyúból kikapcsolja. A tűtartó egy D1 rúdból áll, mely hosz­szanti irányban a B állványban ágyalt D2 vezetékben a v csavarfej segélyével van vezetve. A D2 vezeték a v csavarfej hatása alatt a I)1 rúd periodikus forgásban részt vesz. A periodikus forgás annak követ­keztében létesül, hogy a B állványban kellő magasságban ágyalt A főtengely / kettős bütyke az E csillagkerékbe fogódzik, mely a Dl tűtartó végére van fölékelve A v csavar a tű hátra és előre felé való mozgását is határolja, eme mozgást pedig a kellő pillanatban a T rúd segélyével léte­sítjük, mely rúd egy hasítékával az L' emelő t csapszögébe (1. és 7. ábra) fogódzik, míg az L' emelő végével a T1 segédrúd egy hasítékában mozog, mely segédrúd ismét a b kar útján áll a D1 tűtartóval kapcsolat­ban és így az utóbbi annak megfelelően fog előre vagy hátra mozogni, amint az L1 emelő az egyik vagy másik értelemben leng. Az 1. ábrán a hátsó helyzetében van föltüntetve, vagyis a gép ki van kapcsolva, az M ala­kozóba tehát akkor jut a D tűre szúrt töl­telék, ha az L' emelőt átváltjuk. Az M alakozót képező négy formát q q1 páronkint működtetjük, a párban az egyik a másik fölött fekszik és a q1 q1 fölső for­mákat a q q alsó formákkal r r rúgók kötik össze, melyek eme csészéket vertikális irány­ban rendszerint nyitva tartják. A két q q1 pár mindegyikén egy-egy b1 b1 rúd megy át, melyek alsó végükön az állványhoz csuklósan megerősített l emelővel állanak csuklós kapcsolatban, és ha az A tengelyen levő j kettős bütyök az l emelőt lenyomja a qx q1 fölső formák az alsó formákkal zá­ródnak. A fölső formáknak lefelé irányuló mozgása az alsó q q formáknak egymás­hoz való közeledésével esik össze, mi az egyik végükkel az állványhoz erősített, másik végükkel pedig az L L emelőkre nyomást gyakorló R 1! rúgók hatása alatt megy végbe, mely emelők egyik végén a q q formák vannak megerősítve, másik végük pedig csuklósan az állványhoz van kötve, és melyek az A főtengelyen levő J kettős bütykök hatása alatt nyilnak szét. Mind a három I J j btityiik két-két fogból áll; a D tűt mozgató bütyök az M alakozót mozgató­val szemben elfordítva van elhelyezve, úgy hogy a tű forgása és az alakozó nyitása, illetve a tű visszahúzódása és az alakozó záródása pontosan egyidőben megy végbe. A burkoló levélnek kezdetben való be­húzására szolgáló g1 g g1 frikcziós kerekek hármasával oly módon vannak elhelyezve, hogy a töltelék vége, ha azt az alakozóba vezetjük, közöttük elhelyezkedhessen. A frik­cziós kerekek lazák és a tűre fölszúrt töl­telékkel érintkezve forgásnak indulnak. Ha tehát a levelet az egyik g1 csiga és a töl­telék közé toljuk, az a g csigán fölfelé mozog és így a burkolás egész szaka alatt fogva vau tartva. A három csiga rugóra

Next

/
Thumbnails
Contents