8456. lajstromszámú szabadalom • Több elemből alakított generátor acetylen előállítására
— 3 — szerint. A mechanizmus a leírttól eltérően, és annál czélszerűbben, mint két m1 n1 újj képezhető ki, mint pl. a 13. ábrán látható. Ezen újjak a gazom éter torkolatán alkalmazhatók. A két generátor automatikus csapjának hosszú nyakai itt is az m1 n1 újjak segélyével állanak egymással kapcsolatban. Nagyobb készülékeknél két vagy több edényt lehet egyetlen egy elosztó csaprendszerrel kapcsolni. A mi a vízbevezetést illeti, magától érthető, hogy az egymás fölött elhelyezett elemeknél a táplálás alulról fölfelé történhetik, úgy mint azt föntebb leírtuk, vagy kis vizesések segélyével fölülről lefelé végezhető, mint az a 3. ábrán a a-nál pontozva látható, vagy bármely más módon, csak az s s szifoncsövet kell úgy elhelyezni, hogy a táplálást fölülről végezze. Az egyes készülékekben az elemeket nemcsak egymás fölött, hanem egymás mellett is el lehet helyezni. Az 5., 6. és 7. ábra ily horizontálisan elhelyezett elemekkel bíró testet mutat be. (Ugy, mint föntebb említettük, eme készülékeknél is ajánlatos, egy készüléknél két vagy több testet egyesíteni, az ezt megkövetelő okok ugyanazok, mint előbb.) Az elemek egymással szomszédosak és a víz, mely az első elemben foglalt tölteléket már teljesen átalakította, a másodikba megfelelő magasságban alkalmazott fúraton jut be. Minden elem szigetelve van a szomszédjától, hogy a vízgőz káros hatását ki lehessen küszöbölni, mit oly módon érünk el, hogy rendkívül szűk gázelvezető nyílással bíró födelet alkalmazunk. Ennél a kiviteli módozatnál az egyes elemeket kiürítő csapokkal kell ellátni. Eme csapok elmaradhatnak. ha minden egyes rekeszben kiemelhető edényeket alkalmazunk. A rekeszek külső löliiletét víz hűti, mely azon kívül az m*~ m2 gázelvezetőcső hűtésére is szolgál. A rekeszek száma magától érthetően tetszőleges lehet. A 7. ábrán 8 rekesz van jelezve, a középső rekesz a hűtővíz befogadására szolgál és a palást hatását sietteti. A föntebb leírt kiviteli módozatnál a hűtést csak a rekesz két fölületén végezzük, azonkívül a tisztítás is nehézkes. A 8., 9. és 10. ábra más horizontálisan egymás mellett elhelyezett elemekkel bíró kiviteli módozatot tűntet föl, mely az előbbiből vezethető le, de melynek kezelése jóval egyszerűbb. Eme kivitelnél is tetszőleges az elemek száma, a víz pedig az elembe akkor jut be, ha az előző már megtelt. A 8. ábra egy elem metszete. Az elem kis A1 A1 edényből áll, mely majdnem teljesen a hűtővízbe merül, továbbá kis b közbeeső edényből, melynek czélja a fix edénynek tisztántartása, végül a belső, alsó részén áttört c edényből, mely a carbidot tartalmazza. Ha a nagy C C és a kis p p p burkolatokat eltávolítjuk, látni lehet, hogy melyik elem merült ki, és ezeket oly módon töltjük meg, hogy abc edényeket kiemeljük és a rekeszeket hasonló, de száraz edényekkel töltjük meg. Ha a tölteléket még kisebb adagokban akarjuk alkalmazni (mi főleg nagy telepeknél vagy kis telepeknél is akkor szükséges, ha a gazométer méreteit bizonyos oknál fogva kisebbíteni kell) ajánlatos az adagokat úgy vertikális, mint horizontális sorban elhelyezni, a mennyiben több, több elemből alkotott réteget helyezünk egymás fölé, vagy több, több elemből képezett oszlopot egymás mellé. Ekkor például a 8. ábrán látható kis c edény helyét több kisebb edény fogja elfoglalni, melyek, mint a 3. ábrán láthatók, egymás fölött vannak elhelyezve, vagy pedig a 4. ábrán látható edény helyét több más edény foglalhatja el, melyeket függélyes, átfúrt falak választanak egymástól el, mint például az 5. és 6. ábrán látható. A 11. és 12. ábra példaképpen külön rekeszekbe osztott elemeket mutat. A föntebb jelzett különböző berendezések akkor is alkalmazhatók, ha gazométer nélküli készülékekről van szó. A mozgó haranggal bíró gazométer fix haranggal bíróval is pótolható, mint az a 14. ábrán van bemutatva, vagy pedig egy egyszerű, változó nyomás alatt álló tartály által. Ebben az esetben a gáznyomás változik, tehát a készülék nyomásszabályozóval látandó el.
