8454. lajstromszámú szabadalom • Megfordítható rostélypálcza
Megjelent 1897. évi julius lió 1-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 8454. szám. V/e/2. OSZTÁLY. Megfordítható rostélypálcza. IG. HŐNIG & C° CZÉG BBÜNNBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1896 október hó 30-ika. Az eddig használt rostélypálczákat a fölső föliilet elégése után újakkal kellett pótolni, míg a következőkben egy oly különleges berendezést írunk le, mely lehetővé teszi, hogy ugyanazt a rostélypálczát ismételten használjuk, tehát ezzel — eltekintve a többi czélszerű módosítások hatásától — a rostély beszerzési költségét felével csökkentjük. A találmányt az jellemzi, hogy a rostély két részből áll, nevezetesen a tulajdonképeni A rostélypálczából, mely a rostélytartóra a B részével fekszik föl, elkopása után pedig kivehető, megfordítható és újra elhelyezhető, úgy hogy most már az azelőtt alsó föliilet gyanánt szerepelt rész képezi a fölső fölületet, A csatolt rajzlapon ez a találmány van ábrázolva, még pedig: az 1. ábrán az A és B részekből összeállított rostélypálcza oldalnézete, a 2. ábrán ennek alaprajza, a 2a —2/ ábrákon az A rostélypálcza és a fejének módosítása, a 2g ábra a 2d ábra függélyes metszete látható. A 3. ábra az 1. ábra metszete x—x szerint. A 4. ábra az 1. ábra metszete y—y szerint. Az 5. ábra az 1. ábra metszete z—z szerint. A 6. ábra alakos A rostélypálcza alaprajza, a 6a ábra nézete, a 7. ábra a csatornákkal ellátott B alsó rész oldalnézete, a 8. ábra az A rostélypálcza több kiviteli módozatának keresztmetszete és ebből kitűnik, hogy a rostélynál az alap és a fölső föliilet tökéletesen azonos. A B alsó résznek a a1 fején egy-egy b b1 horony van, melybe a tulajdonképpeni A rostélypálczát helyezzük el annak c c1 csapjával. Eme berendezés olyan, hogy a b b1 horony ne érjen a B alsó rész d síkjáig, úgy hogy az A pálczának elhelyezése után a pálcza alsó fölülete és a B alátét d síkja között g távolság maradjon és így az ^t rostélyhoz több levegőt lehessen bevezetni. Hogy az A rostély biztosabban legyen megtámasztva, a B alsó résznek föliiletén egy vagy több f kiugrása van, melyekre az A rostélypálcza fölfekszik. Mint az a 3—5. ábrából kitűnik, a tulajdonképpeni A rostélypálcza keresztmetszete derékszögű négyszög-alakú, épp úgy a B alsó rész a a1 fejei is; a B részek innen lefelé ékalakúan folytatódnak, hogy alulról a g közbeeső térbe nagyobb mennyiségű
