8422. lajstromszámú szabadalom • Javítások önhajtású járműveken
- 5 -jiik, hogy az olajtartány részét képezze. Mint az ábrából látható, a fölső 41 41a csőrudak képezik az ily tartány egy részét. Hogy pedig nagyobb mennyiségű folyadékot hordhassunk magunkkal, a vázra 42 edényt szerelünk, melyet az egyik folyadék tartó rúddal összekötünk. 43 csőrúd a c?yadéktartó 41 és 4P esőrúdakat alsó végükön összeköti. 43a csőtoldalék a keresztirányú 43 csőrúdat 41 és 41a csőrúdakkal kapcsolja. 44 a 42 olajtartány beöntő nyílása, hol az olajat betöltjük. 43 csőrúdat 45 szelep részére kúpos szájnyílással és hengeres nyílással látjuk el. A 45 szeleppel az olajtáplálást szabályozzuk, rúdja csavarmentes, melyet a hengeres nyílásba srófolunk. A szeleprúd forgatása által a szelepet többé-kevésbbé a kúpos nyílásba lesiilyeszthetjük, vagy onnan fölemelhetjük, miáltal az olaj átfolyását megszakítjuk, vagy még több olajat bocsátunk át rajta, A szelep külső vége hajlékony 47 szeleprúdat képez, mely előre nyúlik és kézi fogantyúval vagy más működtető eszközzel bír, melyet az ember könnyen kezelhet. E rúd mellső végét megerősítés végett a kormányrúdon lévő 46 szemen lazán átdugjuk, úgy hogy elrendezése, a kormányrúd s annak függélyes fölszerelvényeit ne zavarja. Ilyen szeleprúddal bármily alakú folyadék átömlését szabályozó szelepet mozgathatunk és a fennebb leírt szelepet bármily módon működtethetjük. Előny és különös javításnak tekintendő. ha a szeleprúdat és szelep elrendezést egymással kapcsolatban használjuk. Az olaj a kúpos szájnyíláson át 49 ívalakú cső tetején levő 48 nyílásba csöpög, (lásd a 12. és 14. ábrát, honnan alább leírandó szelepen át a mótor hengerébe kerül.) A mótor súlyának redukálása és a hőnek a mótor 6 és 6a hengerétől való elvezetése végett a hengerek aczél csőből készülnek, melyeknek végeit úgy vágjuk el, hogy hosszú 7 nyúlványokat képezzenek, melyeket azután a jármű 2 kerekének tengelyét képező 10 forgattyús tengely 35 részéhez kapcsolunk. A 38 nyúlványok alakja a 7 nyúlványoknak megfelel. A 7 nyúlvány görbülete által annak szilárdsága növeltetik és a henger gyártását megkönnyíti. A mótor hengereinek mellső végét nyitva hagyjuk, mivel egyszeresen működik. A hátulsó végét 51 födővel elzárjuk, a födőre szereljük a 23 23a 54 és 54* szelepeket és az 52 52a gyújtócsöveket melyek 53 karimájuk által egyúttal az aczélhengereket a robbanási helyen megerősítik. A gyújtó csöveket platinából, vagy más alkalmas anyagból készítjük, külső végeiket elzárjuk, belső végeik a dugattyú hengerekkel közlekednek. A gyújtókat megfelelelően hevítjük, hogy a robbanó keveréket, midőn már a hengerben teljesen komprimáltatott, fölrobbanthassuk. Mindegyik hengerben 13 vagy 13a üreges dugattyú mozog, melyeket hajtórúdak segélyével 10 tengely végeire ékelt 11 11* forgattyúkkal összekapcsolunk. A 12 121 hajtó rúdakat vékony aczélcsőből készítjük és az 57 58 hajtórúd fejeket megvastagítjuk. A hátulsó 58 fejet az üreges dugattyú belső részébe 59 és 60 nyúlványok közé illesztjük és 61 csap segélyével a dugattyúval csuklósan összekapcsoljuk. A hajtórúd fejét 11 vagy lla forgattyú csapjával lazán öszszekötjiik, közéjük rendesen csapágycsészét is helyezünk, melyben a forgattyú csapja könnyen elfordúlhat. A csapágycsészét mindkét végén peremmel készítjük s így helyezzük a hajtórúdfejbe, a csészét a forgattyúcsap végébe srófolt fej állásában biztosítja. 6 és 6a hengerek hátulsó részeit 62 csatorna által egymással összekötjük. E csatornának többszörös föladata van, nevezetesen a dugattyúhengerek hátulsó részei között kereszttartóul szolgálni, az 52 52a gyújtócsövek befogadására és megóvására kamarát képezni, a 63 és 63" égőket tartani és megóvni, a 65 nyúlvány alsó részéhez csuklósan kapcsolt és az alább részié tezendő kibocsátószelep szerkezetét működtető 64 emeltyűkart tartani. Ezen keresztcsatornát tetején és közepén kivágjuk (lásd a 12. ábrát), hogy 63 és 63a égőnél keletkezett égési terményeket kibocsáthassuk és ha szükséges, az elégéshez levegőt bocsássunk be. A 63 63a égők az égő csövén át
