8416. lajstromszámú szabadalom • Egy hengeres kétütemű robbanó mótor
— 3 moszférára fog leesni; a dugattyúnak tovább haladásánál az u szelep ismét becsukódik és most a nyomás 1 atmoszféra alá esik, miáltal a szívószelep rugójának feszültsége szerint előbb vagy utóbb ezen szelep kinyílik. A dugattyúnak továbbmozgásánál egészen a holtpontig a friss töltés szivatik be. A B' dugattyúnak visszaineténél az u kibocsátószelep újból kinyílik, miáltal az égéstermények addig távozhatnak el, míg a dugattyú az l csatornát újból elzárja. Most egymásután következik be a kompresszió, a robbanás és expanzió, míg az l csatorna újból szabad lesz. A motornak ezen két változata, vagyis az, melynél a dugattyú két csatornával bír, minden szelep nélkül és az, mely kétféle szeleppel bír, dugattyú-csatorna nélkül, tetszésszerint csoportosítható, és pedig, ha a beömlési szelepet a-val, a kiömlési szelepet i-vel, továbbá a beömlési dugattyú-csatornát .4-val és a kiömlési dugattyú-csatornát .B-vel jelöljük, akkor ezen négy elemnek minden kettes, hármas és négyes csoportja lehetséges. A 2. ábrában az e f csatorna a henger külsején van elhelyezve, hogy nagyobb motoroknál magas hő ne keletkezzék és hogy petroleum-mótoroknál ezen csatorna mint fűthető gőzölögtető szolgáljon. Utóbbi esetben és kisebb motoroknál az s beömlési szelep elesik, mely csak akkor nyílik meg. ha a löket végén a vákuum keletkezése után az E dugattyú-csatorna a G és F csatornákat összeköti. Az 1. ábra szerinti motoroknál a j kibocsátószelep alkalmazása által a dugattyú visszameneténél az első kompressziót elkerüljük és ennek daczára a c dugattyú-csatorna által a gázok biztosan kipuffognak. A 2. ábrában az u kieresztőszelep úgy van elhelyezve, hogy a dugattyú előrehaladásánál a gázok csakis a dugattyú-csatornán távoznak el. A dugattyú visszameneténél az égéstermények addig távoznak az u kieresztőszelepen, míg a dugattyú a hátsó holtpont felé való mozgásánál az u szelephez vezető csatornát elzárja. Minthogy ezen gépnél a kibocsátószelep a külső holtponthoz közelebb van, mint az 1. ábra szerinti gépnélj csak csekély kompresszió fog beállani, melynek nagysága a szelep és csatorna elhelyezésétől függ. Ha a kieresztőszelep úgy van elhelyezve, hogy a dugattyú azt a középállásban nyitja meg, akkor az 1. ábra esete áll fönn, a midőn a szelep el is hagyható. A 2. ábrában ezen szelep úgy van elhelyezve, hogy az első kompressziónál 0 2 atmoszféra túlnyomás jöjjön létre, mely a dugattyú-csatorna és a kieresztőnyílás találkozásánál kipuffog. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Egy mótor, mely ismert módon úgy dolgozik, hogy megszakított expanzió után a dugattyúnak továbbhaladása által új keveréket szív föl, azon berendezése, hogy a kipuffogószelep ott van elhelyezve, a hol az expanzió megszakítandó, hogy ezáltal a szelep önműködően dolgozzék. 2. Az 1. igénypont szerinti motornál azon berendezés, hogy a megszakítottt expanzió után nem engedünk rögtön új keveréket a hengerbe, hanem egy e f dugattyú-csatorna alkalmazása által, mely a beömlést a henger belsejével csak a külső holtpontban köti össze, egy vákuum keletkezését mozdítjuk elő, egyúttal ügyelve arra, hogy a beáramló levegő vagy a beáramló keverék, a biztos gyújtás czéljából, kezdettől fogva a hengerben a kellő helyre jusson. 3. Az 1. igénypontban főntartott motornál egy új üzemrendszer, melynél az expanzió azáltal szakíttatik meg, hogy a kellő hosszúságú dugattyúnak körülbelül közepén levő c csatorna, mely a dugattyú fenekétől kiindulva a dugattyú oldalfölületén torkol, a henger föl ületének d nyílásával összeesik, az ezáltal beálló nyomáscsökkenés után, a dugattyúnak továbbhaladásánál, a kiöralés ismét elzáródik, miáltal a hengerben vákuum keletkezik, melybe a külső holtpontban a 2. igénypont szerint keverék ömlik be, mely a dugattyúnak visszameneténél az ennek fenekén levő égésterményekkel együtt addig sűríttetik, míg a dugattyú-