8416. lajstromszámú szabadalom • Egy hengeres kétütemű robbanó mótor

Megjelent 1897. évi juiiius lió 28-án. MAGY. {TÉií KIK." SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍR A S 841(3. szám. V/d/2. OSZTÁLY. Egy hengeres-kétütemű robbanó mótor. CONRAD RÓBERT MÉRNÖK BÉCSBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1896 deczember hó 18-ika. Jelen találmány tárgya egy egyszerű és teljesen biztosan működő gyorsjárású motor. Egyszerű vezérművek csakis kétütemű motoroknál lehetségesek; az üzem biztossága még közepes sebességnél is eddig csak kevés rendszernél volt elérhető. A gyors járásnál előforduló, lassú égés okozta előgyújtás könnyen elkerülhető, ha a robbanókeveréket a löket végén vezetjük a hengerbe, vagy pedig, ha a külső holtpontnál levegőt vezetünk a hengerbe. Az első módszer villamos gyújtást igényel vagy nagy izzófölületet, mivel teljes keverés ennél sohasem érhető el. Magasabb forrponttal bíró szénhydrogeneknél . pedig ezen módszer egyáltalán nem alkalmazható. Levegőnek a külső holtpontnál való bevezetése kizárja azon kétütemű motorok alkalmazását, melyek dugattyúrúdja tömítőszelenczében vagy egyszerű hüvelyben jár és melynél a dugattyú mellső oldala mint szivattyú működik. Szükséges tehát, hogy a munkahenger mellé egy ettől függetlenül működő szivattyút alkalmazzunk, mely vagy az égésterményeket kiszívja és ily módon előbb tiszta levegőt azután robbanó-keveréket hoz a hengerbe, vagy pedig egy nyomószivattyút, mely ugyanezen működést végzi. Némely mótor-szerkezetnél a légszivattyúnak szívószelepét a löket végén képezett vacuum és légnyílások által pótolták. Jelen gépnél alkalmazott rendszer, hogy a teljes üzembiztosság még a leggyorsabb járásnál is elérhető legyen, abban áll. hogy a szívó hatást magában a munkahengerben idézzük elő és a robbanó-keverék, mely a vákuum keletkezése után hirtelen a hengerbe ömlik, alkalmas berendezése folytán mindjárt a hengernek ama részébe vezettetik, melyben az izzócsőgyújtás a belső holtpontban végbemegy. Ezen gép méretei úgy választhatók, hogy az új keverék beömlése előtt az abszolút nyomás körülbelül 0*6 atmoszféra. Míg más szerkezeteknél a kibocsátó nyílásoknál képződő olaj, szén és az olajnak tovább égése a beömlés tartama alatt gyakran még akkor is okoz előgyújtási, ha lassú égés nem volt, addig ezen gépnél a munkahengerben létesített vákuum mindenféle égésnek, levegő hiánya miatt, okvetlenül elejét veszi. Egyszerű számítással meg lehet győződni arról, hogy ezen vákuum okozta munkaveszteség százalékban kifejezve csekély. Jelen gép, nem túlságos gyors járásnál, kellő hűtés és bő, gyorsan égő robbanó-keverék mellett, mintegy közönséges víz vagy