8398. lajstromszámú szabadalom • Tetszőleges fémből nyersen megmunkált golyók gömbölyűre való köszörülésére és csiszolására szolgáló gép
Ezen K lemez ágyúi szolgál a h1 fölfelé álló szegélyek között levő L köszörülőgyűrű számára. E középső tengely fölső végére G koszorú van ékelve, mely H vezetőkorong mozgatását végzi, miről még később lesz szó. B tengely fönt a horonyban függélyesen eltolható K1 lemezt hordja, melyben, hasonló módon, mint K lemezben, a másik köszörülőgyűrű van elrendezve. Ezen K1 lap szabályozható nyomásnak van kitéve, melyet O1 súly 0 emeltyű segélyével idéz elő és mely annak fölső agyfölületére az m golyókra ágyazott M hüvely által vitetik át. i/1 belső körkorong (2. ábra) szilárdan ül G koszorún, de úgy, hogy középpontja nem esik össze B tengelyével. Ezen H1 belső korongot körűiveszi a szintén köralakú H2 korong, a kettőjük között maradt h2 hasadék tetszőlegesen méretezhető és a megmunkálandó B golyókkal töltetik ki. Ha a gépet működésbe hozzuk, miután a golyókat K1 lemez fölemelésével behelyeztük, mely fölemelés A7 1 csavarorsónak N2 kézikerékkel való forgatása által történik, akkor az B golyók H1 exczenter által kényszermozgásban vezettetnek a munkafölületen és az exczenterkengyelhez hasonlítható IP gyűrűt is magával vinné, ha ez nem volna mozgásában akadályozva, az N orsót körülfogó s hasadék által. Az N orsó egyúttal 0 emeltyűt is hordja. H2 lemez — a golyók átmérője szerint függélyesen beállítható három helyen alkalmazott «2 korongokon nyugszik. Az átmenő, az állványon szilárdan iilő sl orsók e mellett IP koronggal h eliptikus kivágások mentén érintkezésben maradnak. H2 korong biztos vezetése, két a korong fölött és alatt elrendezett w2 korong által is biztosítható. A 3. ábra h3 hasadék alakjának módosítását mutatja, mely itt egy, a forgási középponthoz symmetrikus görbe alakjával bír. R golyók addig, míg P belső korong forgattatik, egyidőben h3 hasadék hosszában tovamozognak és igy vezettetnek át a munkafölületen. P szintén mozgatott gyűrű, emellett a 4. ábrán látható módon magasságirányban beállítható T1 koszorúra támaszkodik. A 4. ábrában csigahajtás helyett egy v és vx kónikus kerekekből álló kúpkerékhajtás alkalmaztatik. Az 5. ábrában föltűntetett Q közbenső korong vezetését, mely korong itt egy darabból van és a golyókat körben elrendezett q lyukakban tartja, a t csavarokkal beállítható T1 koszorú végzi, mely függélyesen eltolhatóan van A3 lioszszabbított agyon megerősített T lapon elrendezve. A golyók számára szánt Q korong közepéhez czentrikusan köralakú nyílással van ellátva, mely egy odaszögecselt gyűrű által erősbíttetik. Ezen erősbítő gyűrűben dolgozik a C tengelyen ülő Q3 exczenter. Miután Q korong a Q1 előugráson levő hasadékban a T lemezen megerősített S csavarorsó mentén ide-oda mozoghat, úgy itt is az következik, hogy Q korong forgásával a golyók forgási tengelyei változnak, a golyók a munkafölűletek minden egyes pontjával érintkeznek és hogy ugyanazon eredményt érjük el, mint fönt. Természetes, hogy a Q koronggal a T lemez és T1 koszorú együtt forog. K2 fölső lap beszorítása itt U rúgó által történik, mely a gépnek új anyaggal való töltésénél levétetik és U1 csavaranya meghúzása által tetszés szerint meghúzható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Golyók megmunkálására és csiszolására szolgáló gép, jellemezve két horizontalis, egymáshoz viszonylagos mozgásban levő, csiszoló anyagból készült vagy metszőfölűlettel ellátott L L1 korong által, melyek között egy h1 kivágásokkal ellátott harmadik korong H mozog, mely az ezen IP h3 kivágásokban fekvő B golyókat forgási tengelyük folytonos változtatására kényszeríti, hogy ez által a golyónak minden oldalról való megmunkálását érjük el. 2. A golyók forgási tengelyének ezen állandó változtatása czéljából azoknak elrendezése körben elhetyezett h3 hasadékokban (2. ábra), vagy a közbenső korong q lyukjaiban (5. ábra) exczenter
