8390. lajstromszámú szabadalom • Újítás előmelegítőkön vagy hűtőkön

— 2 — pedig vagy teljesen külső erő hatása alatt i megy végbe, vagy pedig csak részben emez erő, részben pedig a tétlenség vagy rugalmasság hatása alatt. A tartály lengő mozgása alatt, a folyadék a szükséghez mérten esés vagy szivattyú hatása következtében folyik a tartályba vagy abból ki. Az előbbiekben jelzett különböző esetek, melyekben újításom egyaránt alkalmazható, a mellékelt rajzlapon néhány kiviteli módozatban látható. Az 1., 2., 3. és 4. ábrákban a folyadék mindig 2 részarányos részre van osztva, míg az 5. ábrában a részek nem szimmetrikusak, és a folyadék mozgását légpárna segélyével könnyítettük meg. A 6. és 7. ábra részleteket mutat 5. ábrához, a 8. és 9. ábra más rugalmas párnák az 5. ábrán látható kiviteli módozathoz. 1. ábra egy (álló) csöves előmelegítőt vagy hűtőt mutat, melynél a melegítendő vagy hűtendő folyadék a csövekben folyik. A folyadéktér két egyenlő, egymással összeköttetésben álló (közlekedő) részre van osztva. Az ff-val jelzett tér fölül nyitott, a 6-vel jelölt szorosan elzárt, és a folyadék fölött levő légréteg egy a födél fölé helyezett c fújtatóval áll összeköttetésben. A @ fújtatót egy d forgattyú (vagy exczenter) fölváltva széthúzza és összenyomja, a minek következtében fi-ben fölváltva kisebb és nagyobb légnyomás idéztetik elő. Ez által a fujtató mozgása a folyadékra lengések alakjában vitetik át. A folyadék az előmelegítő vagy hűtő készülékbe e-nél folyik be és f-nél folyik le, és nehogy az /-nél kitóduló levegő kitolulása i-ben a nyomást csökkentse, a befúvócső merülőcső alakjában készíthető, vagy visszacsapó szeleppel látható el. E készüléknek két folyadéktérbe való osztása más módon is történhetik, nemcsak mint azt megrajzoltuk. így pld. konezentrikus rekeszek alkalmazhatók, és ha az alkalmazandó erő nem jön figyelembe, a folyadék két része egyenlőtlen súlyúvá is tehető. A 2. ábra szerint az előmelegítő vagy hűtő két egymással teljesen egyenlő, A és B készülékből áll, melyek fo.lyadékterei úgy i mint az 1. ábrán függélyes csövekből állanak. alul egymással közlekednek, fölül légmentesen elzárvák, de a g illetve h vezetékek segélyével a C hengerrel állnak összeköttetésben. a melyben a D dugattyú ide-oda járásával légrezgéseket idéz elő, a melyek azután az a és b folyadék fölületére vitetnek át. A folyadék be- és lefolyása olyan, mint 1. ábrában e és /'-nél. A 3. ábra egy készüléket mutat, melynél a folyadék fekvő csövekben van, ezek minden oldalon egy-egy egyenlő nagyságú, köröskörül zárt, álló a és b folyadéktérbe nyílnak, mely utóbbiban a belemerített K test idézi elő föl- és lejárásával a lengéseket. A K testek, mint a rajz mutatja, egy himbán vannak elhelyezve, és a himbára ható i tengely forgatása által vagy más megfelelő módon mozgathatók. A folyadék be- és lefolyása ismét olyan, mint az 1. ábrában e és /"-nél. Magától érthető, a készülék fekvő csövekkel rajzolt kiviteli módozatánál ama két berendezés egyike is alkalmazható, melyet az 1. és 2. ábrában az állócsöveknél használtunk a folyadékrezgések előidézésére, valamint megfordítva, az 1. és 2. ábránál is alkalmazhatók bemerítendő testek a rezgések előidézésére. Míg 1—3. ábrákban a készülékek mindig úgy alkotvák, hogy a lehűtendő vagy melegítendő folyadék a csöveken belül van, a 4. ábra egy oly berendezést ábrázol, melynél a folyadék a csöveken kívül van, míg a csövekben a fűtő vagy hűtő anyag van. Ez esetben a folyadék lengéseit a csövek által el nem foglalt térben elhelyezett j csavarszárny gyors ide-oda lengése idéz elő, melyet a A- lengő forgattyú forgat, ez utóbbit ismét egy kisebb l forgattyú vagy valami más alkalmas szerkezet, pl. két váltakozva ható elektromágnes hajt. Magától érthető, hogy ha a csövek a 4. ábra szerint vannak elhelyezve, ugyanazon lengésokozók is alkalmazhatók, melyeket az 1„ 2. és 3. ábrában használtunk. Az 1—4. ábrákban tárgyalt elhelyezésekkel szemben, melyeknél a két folyadékfél mindig egyensúlyozza egymást, az 5. ábra az előmelegítő vagy hűtő oly berendezését