8374. lajstromszámú szabadalom • Önműködő kerékpárfék
Megjelent 1897. évi junius lió 22-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 8874. szám. XX/c. OSZTÁLY. Önműködő kerékpárfék. GRAEF BEAUMONT F. MAGÁNMÉRNÖK PÁRISBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1896 november hó 28-ika. A bejelentés tárgyát képező találmány egf kerékpárfékre vonatkozik, mely a hátulsó kerékre működik és azon tulajdonsággal bír, hogy önműködően funkczionál. 1. Mihelyt a kerékpár nagyobb sebességgel igyekszik haladni, mint azt a kerékpáros akarja (pl. hegynek való lemenetnél). 2. Ha a kerékpáros a sebességet a forgattyűknak lassúbb forgatása által csökkenteni akarja. 3. A pedálról való leszállásnál. A fék működtetésére kézzel vagy lábbal mozgatandó emeltyűk vagy bármilyen rúdazat nem szükséges, hanem be- és kikapcsolása a hajtóláncz által történik, mely a forgattyúk forgását a hátulsó kerékre viszi át. Az elrendezés e mellett úgy van eszközölve, hogy a fék a két lánezrészben levő feszültség különbsége szerint megszoríttatik vagy oldatik és pedig a fék ki van kapcsolva, ha a fölső lánczrész van megfeszítve, tehát az előre való haladásnál, míg ha az alsó lánczrész van megfeszítve, akkor a fék megszoríttatik. Ezen utóbbi eset ak kor áll be, mihelyt a kerékpáros a forgatytyúk forgási sebességét a lábával lassítani igyekszik. Az 1. ábrában W a hátulsó keréktengely, a kerékagy a becsavart S küllőkkel. A tengelyre csavart C1 és C2 kónuszok sajátságosan alakított korongokkal vannak ellátva, melyeknek rendeltetése alább lesz megmagyarázva. C1 egy L bőrgyűrűvel van ellátva. Az N kerékagyra C1 koronggal szemben a D korong van szerelve, mely D korong három K körmével (1. és 2. ábra) akkép kapaszkodik N kerékagyba, hogy ezzel együtt kénytelen forogni, míg az N kerék -agyon való tengelyiránti eltolódása lehetséges. Hasonlóképen mint D az N kerékágyra még az E gyűrű van föltolva. E gyűrűn balmenetű külső csavarmenetek vannak, mely utóbbira a belső csavarmenetekkel ellátott R lánczkerék van rácsavarva. Az N kerékagy középső részére a H tok van föltolva, mely az S küllők számára bemarásokkal van ellátva, úgy hogy H az N agyon a D korongnak, másrészt az R lánczkeréknek fekszik neki. Ha már most R balra forgattatik, úgy E ről lecsavartatik és azt okozza, hogy egyrészt E nekifekszik C2 korongnak és másrészt I) a C1 korongnak. Ezen balra való forgatás azonban csak akkor következhetik be, ha a kerékpáros az alsó lánczdarabot a pedálok föltartásával megfeszíti. A létesített feszültség szerint a fék többé-kevésbbé megszoríttatik.
