8367. lajstromszámú szabadalom • Újítások fagyasztó- és hűtőkészülékeken

es csavart tart. Ezen csavaron egy mozgó e4 kar van elhelyezve, ezen karon csüng egy H4 kétkarú emeltyű, melynek végei a megfelelő H1 IP részek hajlítható födőlap­jainak központjaival csuklósan vannak ösz­szekötve. A H1 rész födőlapjával egy e6 szelepet tartó rúd van összekötve, mely szelep az e csőalakú részben egy csa­tornát föd be. Ezen szerkezet a q2 vezeték­ben a gáz nyomásának szabályozására szol­gál az által, hogy ha a q2 vezetékben a nyomás egy bizonyos fokon túlemelkedik, az e6 csatornánál a gázbefolyás megakadá­lyoztatik, vagy pedig ellenkező esetben az csatorna megnyílik, ha q2 kigyócsőben a nyomás a meghatározott foknál alább száll. A rajzok szerint H1 IP részek födőlapjai egyenlő nagyságúak, de ez nem éppen szük­séges. Az e6 csatornán beömlő gáz az egész e1 szakaszt tölti meg és egyenlő nyomást gyakorol a H1 és H2 rész födőlapjaira. Ve­gyük például, hogy az e csőalakú szaka­szon beömlő ammoniak 10 atmoszféra nyo­mást gyakorol, és ha ezzel szemben a q2 kigyócsőben 3 atmoszféra nyomást akarunk föntartani, mint azt a manométer jelzi, akkor az es csavar forgatása által a IP emeltyű e4 támaszpontja tovább tolható, s így a IP födőlap az e1 szakaszban levő 3 atmoszféra nyomás által mozgattatik és ott a H1 födő­lapnak az e6 szelep ellenállási képességével fokozott ellenállását legyőzi, s így a szele­pet lezárja. Ha pedig az e1 szakasznak nyo­mása 3 atmoszféránál kevesebb lesz, az « vezetékből az efi szelepre irányuló nyomás ez utóbbit fölnyitja. Az emeltyű el tám­pontjának eltolása következtében a H2 födő­lappal összekötött ií4 emeltyű karja a H1 födőlappal összekötött másik karjával szem­ben hosszabb vagy rövidebb lehet, ezen két kar hosszának más-más viszony szerinti be­állításával bármely nyomáskülönbség szabá­lyozható. A leírt nyomásszabályozó igen pontos szabályozást végez és fölötte érzékeny, mi­által lehetséges a fagyasztó- vagy hűtő­kigyócsőben megközelítőleg mindig a gáz nyomását egyenletesen tartani. A termosztatikus vagyis hőszabályozó szerkezet csak abban az esetben vétetik alkalmazásba, ha az X szekrényben egyen­letes hőmérséklet föntartása szükséges, de ez csak egyes specziális esetekben fordul elő. Ilyen módon tehát a nyomásszabályozó akár a termosztatikus szabályozóval együt­tesen vagy a nélkül is alkalmazható, de ezen hőszabályozó bármily más kivitelű nyomásszabályozóval kapcsolatosan is érvé­nyesíthető. Az itt leírt hűtő- vagy fagyasztókészűlék mindazon kellékekkel bír, melyek azt a czélnak megfelelőleg a legpontosabb mű­ködésre képesítik. Némely esetekben a ter­mosztatikus szabályozókészűlék, mint mondva volt, mellőzhető. Az ily szerkezetű fagyasztó­készűlék a gyakorlatban igen czélszerűnek bizonyult, mindamellett egyes alkatrészek módosítása is megengedhető a nélkül, hogy a találmány lényege az által veszélyeztetve volna. SZABADALMI IGÉNYPONTOK. 1. Fagyasztó- és hűtőkészülék az által jel­lemezve,- hogy a hengerekbe folyékony ammoniak vagy olaj, a kondenzácziós kigyócsőbe pedig olaj soha sem juthat, mely czélból a gáz q2 hűtőcsőtől C1 és C* kompresszorhoz vezető útjában az alacsony nyomású E1 hengeren vezet­tetik át, melyben az esetleges olaj- vagy folyékony ammoniakrészek fölfogódnak és nem juthatnak a kompresszorba, míg a gáz a kompresszorokból a kondenzá­cziós kigyócsőhöz vezetve, E3 magas nyomású hengeren halad át, mely hen­gernek az alsó vége a kondenzácziós kamrába merül és így a komprimált gázt lehűti és az olajrészeket kiválasztja, mely czél emelésére egymásba fogódzó deflektorokat is alkalmazhatunk; a ma­gas és alacsony nyomású hengereket pedig Es hővezetőfallal választjuk el egymástól, hogy a hengerek egymás hőfokát befolyásolják és ne történhessék meg, hogy az alacsony nyomású kamra elduguljon, vagy folyékony ammoniak vagy olaj a kompresszorhengerbe hatol­jon, vagy pedig a magas nyomású hen­gerben az olaj elpárologjon és ily alak-

Next

/
Thumbnails
Contents