8346. lajstromszámú szabadalom • Készülék fényképlemezek fejlesztésére sötét kamara nélkül

- 3 — lemezt akarjuk fejleszteni, akkor a kazettát (10. és 11. ábra) egyszerűen úgy illesztjük a készülékre, hogy annak a második lemezt tartalmazó tere jusson a c nyílás fölé, mire a további kezelés ugyanaz, mint előbb leíratott. Ha egy lemezt napvilágosságnál fejlesztünk, akkor czélszerű a sárga üveglemez fölötti vörös üveglemezt alkalmazni, hogy a fénysugaraknak a lemezre való káros behatását biztosan megakadályozzuk, ha azonban gyöngébb világosságnál, például lámpavilágításnál dolgozunk, akkor az l tolattyút és n vörös üveglemezt is eltávolíthatjuk. úgy hogy ha a szekrényt a világosság felé tartjuk a fejlesztésnél, a képnek legfinomabb részleteit is tisztán láthatjuk. Ha a fejlesztés be van fejezve és a lemezt a készülékből kivettük, akkor a szekrény belsejét az > födőnek kinyitása után (8. ábra) kényelmesen megtisztíthatjuk: ugyanazon módon, mint az eddig alkalmazott fejlesztőkádakat. Az i födő a szekrény 1 falához a 4 csuklópántokkal van erősítve és csukott helyzetben (5. ábra) a reá erősített 5 esuklókapoccsal az a szekrényre erősített <> gomb által van tartva, a mennyiben a kapcson levő lyukat a 6 gombra szorítjuk. Az i födőt teljesen levehetően is szerkeszthetjük és csukott helyzetben reteszekkel, kapcsokkal vagy hasonlóval megerősíthetjük. Hogy az a szekrény vízhatlan és savmentes legyen, japánlakkal vagy hasonlóval vonhatjuk be, vagy pedig lehet a szekrény belsejébe egy vörös üvegszekrényt helyezni, melynek feneke egyúttal aj üveglemezt helyettesíti és mely az a szekrény falaihoz lehetőleg jól illeszkedik. Ezen esetben a 3 fal az üvegszekrénnyel egy darab ban készülhet, mint a 8. ábrában a pontozott vonal jelzi. Az üvegszekrényt a folyadék leeresztésére szükségelt cl nyílással kell ellátnunk. Miután az eddig alkalmazásban levő kazetták sem az y oldalnyílással, sem a z tolattyúval nem bírnak, lehetetlen a lemezeket fény hozzájutása nélkül a régi kazettákból közvetlenül a fönt leírt készülékbe áthelyezni, mi által ezen készüléket a régi kazetták tulajdonosai nem használhatják. Hogy azonban ezt is lehetővé tegyük, még egy készüléket kell alkalmaznunk, melynek segélyével a régi kazettákban fölvett lemezeket fény kizárásával előbb a 10. és II. ábrákban föltüntetett új kazettába vihetjük át, hogy azután, mint már leíratott, ebből a fejlesztőkészülékbe helyezhessük. Ezen készülék a 12. és 13. ábrákbankét különböző oldalról tekintett homloknézetben, a 14—20. ábrák pedig kazettákkal és azok nélkül különböző metszetekben van föltüntetve. A készülék áll egy tokból, mely oly nagy és oly alakkal bír, hogy az új kazettát és e fölött a régi kazettát magában foglalja és azokhoz fénymentesen illeszkedik (IBIT. és 20. ábnO. Ezen tok belsejében a lemezeket a régi kazettákból 7 az új kazettába helyezhetjük át, és pedig úgy, hogy mindkét kazetta egymással szemben levő tolattyúit /1 és w kihúzzuk, mi által a 11 tolattyú által visszatartott lemez a régi kazettából az újba esik (17. ábra). Most mindkét tolattyút 11 és ív ismét betoljuk, a kazettákat a tokból kihúzzuk, megfordítjuk és ismét a tokba visszatoljuk, hogy ugyanazon módon a régi kazetta második lemezét is az új kazettába ereszthessük. A kazetták betolására való 9 és 10 nyílások (12—15. ábra) az átváltótoknak két különböző oldalán vannak (14. ábra), miáltal mindkét kazetta tolattyúi két különböző oldalról húzhatók ki és a fogantyúik könnyen hozzáférhetők. Az átváltótok készülhet egy darabban, a midőn minden nagyságú régi kazettához egy-egy átváltó tokot kell készítenünk, vagy pedig készülhet két darabból (15—"20. ábra) és ekkor csak a fölső részből (18. ábra) kell minden nagyságú régi kazettához egyetegyet készítenünk, melyek valamennyien egy alsó részre (19. ábra) illenek. A 20. ábra egy kis fölső részt kis kazettával, a 16. ábra pedig egy nagyobb fölső részt nagyobb