8322. lajstromszámú szabadalom • Javítások sodronnyal szőtt rőzseponyvákon

leg vízálló réteget (mint pl. kátrányos papir, aszfalt le nezek stb.) is bekössünk. A víz alá kerülő ponyvák magjába ezélszerű azonkívül terhelő anyag gyanánt a vízben megkemé­nyedő anyagot, pl. ezeméntet vagy czement­tel kevert homokot alkalmazni. Fölemlítjük még azt is, hogy az ekként nem tiszta rőzséből. hanem más anyagból készítendő ponyvák igen alkalmasak földdel, kaviccsal vagy más anyaggal terhelt sii­lyesztő hengerek és egyéb alakú testek elő­állítására. Az ilyen, vagy más czélra szolgáló pony­vákat néha indokolt csupán egyik felől rőzsével borítani, sőt megeshetik, hogy a ponyvát egészen rőzse nélkül, csupán a töltelékanyagból kívánjuk készíteni. Mint­hogy a rőzsével kevert anyagból készült tömött ponyváknak a magját az egyik irány­ban a rőzseszálak. a másik irányban a sod­ronyszövés tartják össze, magától értetődik, hogy ha a külső burkolatot képező rőzse­szálakat elhagyjuk, akkor azok helyett más szálas anyagot, pl. nádat, kukoricza-, czirok­szárat stb., vagy ha ezt is mellőzni akarjuk, akkor elegendő sűrűen fölfektetett sodrony­szálakot kell alkalmaznunk. Az ekként tökéletesített sodronnyal szőtt ponyvák nemcsak kizárólag a vízépítészet, hanem más czélra is alkalmazhatók, mint pl. olcsó kerítések, pajta tetők s egyéb takaró ponyvák készítéséhez. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. A 6317. sz. szabadalomban jellemzett, sodronnyal szőtt rőzseponyvák előállítása olykép, hogy az igen tömöttre készíten­dőket nem tiszta rőzséből készítjük, ha­nem azok magját kellően összenyomott szalmából, falevelekből, gazból, vagy más, a rőzsénél lágyabb anyagból készítjük, mi mellett az előállítási mód ugyanaz, mint az említett szabadalomban, azzal a csekély külömbséggel, hogy mikor na­gyon tömött ponyvákat akarunk készíteni, akkor a rőzsét, szalmát stb.-t nem kézzel, hanem láncezal és rúddal vagy más nyomó szerkezettel szorítjuk össze, és hogy a nagyon tömött ponyvákat horgos hegyű vaspálczák segélyével varrjuk össze. 2. Az 1. alatt jellemzett rőzseponyvák na­gyobb mértékben való előállítása olykép, hogy azokat egyes darabokból készítjük, melyeket azután egymással összekötünk. 3. Az 1. és 2. alatt jellemzett ponyvák elő­állítása olykép, hogy vagy csak egyik oldalon alkalmazunk rőzsét, míg a másik oldalon a magot náddal, kukoricza vagy ezirok,szárral borítjuk, vagy pedig rőzsét nem is alkalmazunk, hanem egyszerűen a magot csak az említett anyagokkal és esetleg a hosszirányban alkalmazott sod. rouyokkal borítjuk. 4. Az 1 -3. alatt jellemzett ponyvák tartós­ságának növelése azáltal, hogy azokat kátránnyal vagy más konzerváló anyag­gal bevonjuk, vagy hogy a ponyvák magjába valami tartós, vízálló anyagot (kátrányos papirt, aszfalt lemezt stb.) kötünk bele. 5. Az 1—4. alatt jellemzett ponyváknak a víz alá való könnyebb sülyeszthetősége czéljából azoknak megterhelése olykép. hogy a töltelék közé, illetve a magba kevés földet, kavicsot, homokot, vagy még czélszerűbben czementet. vagy cze­menttel kevert homokot teszünk. PALLA8 RÉSZVÉNYTÁH8A8ÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN-

Next

/
Thumbnails
Contents