8315. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kövek fejtésére
_ 3 -Természetes, hogy a mit a jelen leírás- I ban egy kötélre vagy szalagfűrészre nézve j megállapítunk, az egyszersmind tetszőleges j számú kötélre vagy fürészre is áll; több { kötelet és azonfölül több szalagfűrészt is egy feszítő közeggel feszíthetünk meg az által, hogy több horonnyal bíró korongokat vagy széles dobokat alkalmazunk. Az imént leirt berendezések segélyével a kőbányának minden pontján képesek vagyunk működésbe hozni a fúrókat, a fűrészeket, melyekkel vagy magukat a sziklákat, vagy a munkatéren lévő köveket fürészelhetjük, továbbá a hengeremelőket, a darúkat. a darúszánokat és a többi, a szállításra szolgáló eszközöket. Fúrók. A jelen találmány szerinti fúrók (7. a ábra) vas- vagy aczélbádogbó) készült hengeralakú U kőfúrókból állanak, mely utóbbiak kemény aczélból készült U1 toldattal vannak meghosszabítva, Ennek gyűrűalakú talpába o lyukak vannak fúrva, melyekben keményöntvényű golyócskák fészkelnek. A tapasztalat bizonyította, hogy ezen golyócskákkal sokkal kitűnőbb eredményt érhetünk el, mint homokkal, de alkalmazhatunk gyémánttal fölszerelt fogazást is a fúró talpán. A kőfurót akár annak tengelyére erősített vízszintes hornyolt I) korong segélyével működtethetjük, mint a rajzban, melyet erőátviteli kötelekkel hajtunk, akár pedig függélyes hornyolt kötélkorong által hajtott, a rajzban föl nem tüntetett, ismeretes kúpos fogaskerékpár segélyével. Köfüriszelo-gép a bányában való használatra. A szikláknak a kőbányában való fűrészelésére szolgáló gép lényegében egy oszlopzatból áll. melyben a csavaralakú fürészszalagot vezető korong száll alá. Ezen szalagnak a korongon való vezetésére szolgál az oszlopzatnak fölső részén egy görgőkar által hordott korong. A szalagot vagy mechanikus mozgatással, vagy a »korong tengelyére ható súly segélyével mozgathatjuk alá. A 8. ábra oly elrendezést mutat be, melynél a lefelé tartó mozgást végnélküli csavar által létesítjük, mely végnélküli csavarnak tengelye tetszőleges transzmisszió korongja által hajtatik és a mely egy csavarkerékre hat, mely utóbbinak tengelye egy a p korong tengelyére ékelt kerékbe nyúló fogaskereket hord, mely korongon láncz vagy kötél fut végig; ez utóbbi, mely a hasonló pl korongra is fölfut, két végével az F szalagfürész p vezető korongjának függélyesen mozgatható S szánjához van kötve. A szalagfűrész leszálltának sebességét a p korongot hajtó fogaskerék-kapcsolás módosítása által szabályozhatjuk. A 9. ábra módosított elrendezést mutat, melynél a p korongnak leszállása a V csavarorsó által eszközöltetik, míg a 10. és 11. ábrák szerint a szalagfűrész lefelé vontatása súly hatása alatt, megy végbe. A D korongnak tengelye a két A oszlopnak vezetékeiben csúsztatható c csapágyakban forog, míg az említett oszlopok a sziklának a fúrógép által fúrt vájatába nyúló M peczken nyugszanak. Az A oszlopokon belül vagy azokon kívül a c csapágyakra erősített E öntvényrészek az ezek végében elrendezett lyukakban két g csúcsot hordanak, mely utóbbiakat a h rúgók szorítják az A oszlopok fala felé. A vezetésnek ugyanezen módját alkalmazzuk az A oszlopok alsó részén is. melyen a reájuk erősített vagy velük egy darabban öntött K karomrészeket rendezzük el. Ha a szalagfürészt erősen neki akarjuk feszíteni a sziklának, úgy az E öntvényrészekre még az F súlyokat is rakhatjuk, hogy a D vezetőkorongnak tengelyét jobban megterheljük. A 12. ábra egy másik elrendezést mutat be, melynél ugyanazon elv érvényesül. A D vezetőkorongnak tengelye a P dugattyúrészhez erősített vagy azzal egy darabban öntött két A csapágytartóban nyugszik. A P dugattyú a sziklavájatnak falain és a C födéllemez központos G hüvelyén átjáró T rúd által mozgattatik. Az említett födéllemez vízszintesen van a sziklavájat szája fölé fektetve és lekötve és az li görgőkart csúsztató szánt hordja, mely utóbbi a csavaralakú fürészszalag vezetésére szolgáló korongot tartja, Az A csapágytartók vala-
