8300. lajstromszámú szabadalom • Ablaknyitó-szerkezet
állásukból eltolni igyekszik. De mert a szögek ki nem térhetnek, a reak'cziójuk következtében föllépő erő az ablaknyitó e rúdját forgatja, és minthogy ez az egyik ablakszárnyba van ágyalva, ez az ablakszárny enged és kinyílik; a másik ablakszárnyat evvel egyidejűleg a b, bl bütyök mellső éle fesziti föl. A illetve b b1 bütyök c. illetve c1 csapja a d, illetve dl csapnál rövidebb, mert az a, illetve a1 bütyök a zár működtetésénél az utóbbi fölött elhalad. Ha az ablakszárnyat ily módon bizonyos fokig kinyitottuk, a teljes kinyitás még megszorult ablakszárnyakkal sem ütközik nehézségbe. Az ablakzárásnál a g emelő az ellenkező irányban mozog. Ekkor az a a1 bütyök belső fölületekkel a d, illetve d1 csapokra fekszenek. Minthogy eme csapok megerősítésük következtében úgy mint előbb el nem tolódhatnak, a g emelő mindaddig fog hatni, míg az ablak nem jutott teljesen a záró helyzetbe. A II. rajzlapon látható második kiviteli módozat az előbb leírttól csak abban tér el, hogy a két s és í, illetve s1 és t1 bütykök nincsenek egymás fölött elhelyezve, hanem munkálófölületük oly módon áll egymással szemben, hogy az s, illetve s1 bütyök a nyílásnál a t, illetve t1 bütyök pedig a zárásnál működik. Eme berendezés következtében a két bütyöknek közös v, illetve vl csapja van. mely a vízszintes u\ illetve ir1 lemezben van megerősítve. Az u1 forgáspont ennél az alaknál, ép úgy, mint az előbb leírtnál is. az r emelőnek a támadási ponttal szemben fekvő végénél van. Az alsó és fölső bütyök-pár, melyek tökéletesen szimetrikusak, az u rúddal van kapcsolva. Az alsó pár t bütyke meg van nyújtva és gyöngén rugalmas r emelőt képez, melynek külső végén egy x gombja van és melyet az ablak zárása után a w lemezen megerősített y szög fölött átemelünk és erre a szögre egy bemart üregével ráfekszik. Eme kiviteli módozat hatása az előbb leírtéval teljesen megegyezik, kivéve azt, hogy csak egyetlen v, illetve v1 csap van alkalmazva, melyre az ablak nyitásánál az s, illetve s1 , az ablak zárásánál pedig a t. illetve a t1 bütyök fekszik. A 3-ik kiviteli alaknál a d, illetve d1 csapok által nyújtott támasztékot a függélyes k k1 talpdarab pótolja és az emelőkar gyanánt ható o, illetve o1 bütyök az m emelő / forgáspontjain túl fekszik. Minthogy ennél a szerkezetnél az ablak nyitásánál az o, illetve ol bütyök külső fölülete működik a k k1 lemezzel össze, az ablak zárásánál pedig a belső fölülete jön a k, illetve A;1 lemezre szerelt n, illetve n1 csappal érintkezésbe. csak egyetlen bütyökre van szükségünk. Eltekintve az m emelőtől, mely a záróhelyzetbe a p horog mögé fekszik, a szerkezet fölső része az alsóval itt is szimetrikus és az l rúd segélyével van kapcsolva. Ha az ablakot nyitni akarjuk, az m emelőt a p horogból kiemeljük és forgatjuk. Ekkor az o, illetve o1 bütyök külső fölülete a k, illetve k1 lemez mellett csúszik és a mozgást - minthogy a jelzett részek ki nem térhetnek — az ablakszárnnyal kapcsolt l forgáspontra viszi át, tehát az illető ablak kinyílik és a külső o ütközője a második ablakszárnyat is magával viszi. Az ablakzárásnál az o, illetve o1 bütyök az n, illetve n1 csap mögé csúszik, és az ablak, minthogy eme részek ki nem térhetnek, az emelő nyomás alatt elzáródik. ekkor az emelőt ismét a p horogba akasztjuk. Megjegyezzük még, hogy az új ablakszárnyat nem kell olajozni és hogy javításokra sem igen szorul. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Ablakuyitó kifelé nyíló ablakokhoz, jellemezve az egyik szárny alsó végén alkalmazott, a függélyes e forgástengely körül vízszintes síkban forgatható kettős emelő által, melynek rövidebb, az e forgáspont és h támadáspont között levő karja két egymás fölött fekvő a és b bütyökből áll, melyek ellendarabjait az ablak nyitására és zárására szolgáló függélyes c, illetve d csapja képezi, mely csapok a horizontális f lemezen vannak megerősítve és melynek a zár c forgás tengelye az erőt az ablak fölső részén
