8269. lajstromszámú szabadalom • Eljárás papírnak, kartonnak és hasonló anyagoknak megömlesztett kénnel való ragasztására
Megjelent 1897. évi junius hó 8-án. MAGY. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍR A S B269. szám. XI/d. OSZTÁLYEljárás papírnak, kartonnak és hasonló anyagoknak megömlesztett kénnel való ragasztására. RIEGEL ALFRÉD MÉRNÖK PÁRISBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1896 deczember hó 28-ika. Ha ként körülbelül 110° C.-ra fölhevítjük, úgy az megömlik, és tiszta, mozgékony folyadékká válik, mely, ha azt tovább hevítjük. különös változásokon megy keresztül. 150° C.-nál a megömlesztett tömeg sűrűvé és sárga színe barnává lesz ; 170° és 200° között a tömeg csaknem feketévé és oly fapadossá lesz, hogy az edényt fölfordíthatjuk, a nélkül, hogy a tömeg kiömlenék. Ha a fölhevítést körülbelül 300° C -ig folytatjuk, úgy az részben visszanyeri első folyékonyságát, a nélkül, hogy színe a (400° C.-nál bekövetkező) forrásig világosabbá lenne. A megömlesztett kénnek fölmelegedése közben a hőmérő emelkedésében bizonyos megállapodásokat tapasztalunk, melyek alatt a kén rejtett meleget abszorbeál. Ezen időpontok közül az első 145 és 155° között, a második körülbelül 200° C.-nál, a harmadik körülbelül 250" C-nál észlelhető. Ha 155° és 170° C. közötti hőmérséklettel bíró ként veszünk, azaz olyant, mely az említett sajátságos megállapodások elsőjének hőmérsékletein fölül van, akkor ezen kén még elég folyékony, úgy hogy azt pálczán, ecseten vagy egyéb hasonló szerszámon ^önnyen át lehet vinni; ezen átvitel alatt a tömegben fölhalmozott rejtett meleg meggátolja a kénnek a levegőn való megmerevedését, mivel a rejtett meleg, pl. 165° C.-nál nemcsak egyenlő azon rejtett meleggel, mely a kénben annak 110° C.-nál lévő olvadási pontja óta folytatott további hevíttetésénél abban fölhalmozódott, hanem azzal, mely ezen rejtett melegnek a hőmérő említett megállapodásánál még különösen abszorbeált melegmennyiséggel történt gyarapiitatásából származott, de ezen rejtett meleg mennyisége még sem túlságosan nagy, mert mihelyt a megömlesztett ként, két papir-, karton- vagy efféle fölület közé hozzuk, nyomban megmerevedik és az érintkező fölületek között az ezek által abszorbeált hő hatása alatt tökéletes adhaesiót létesít. Erre vonatkozó kísérletek azt mutatták, hogy a leírt módon kezelt kén kiválóan alkalmas kartonnak, papírnak, szövetnek, üvegnek és más egyéb testeknek rögtönös ragasztására a mi eddig nem volt lehetséges. A ragasztás ezen gyorsasága különösen dobozoknak, zsákoknak, és eféléknek olcsó módon való előállítását teszi lehetővé. A dobozgyártásnál eddig majdnem kizárólag gummit vagy lisztpépet használtak a ragasztásra. Ezen anyagok azonban nagy meny-