8259. lajstromszámú szabadalom • Füstemésztő tüzelés forgó rostéllyal és automatikus táplálással
rostély egy módosítása, ismert kazántüzelésre alkalmazva. A rostélytartókat fogazott a gyűrű képezi, mely a b görgőkkel a hamuakna oldalfalaira szerelt b1 síneken csúszik. A b görgők ten gelyükön hosszanti irányban eltolhatók, hogy a gyűrű összehúzódását és kitágulását meg ne akadályozzák. A gyűrű könnyebb szerelhetés czéljából két részből van összeállítva. A C középrésztől hat <; kar indul ki. melyek külső végükkel a megfelelő fölfekvésekkel ellátott a koszorúra fekszenek. Két szomszédos c kar között sugaras d karok vannak elhelyezve, melyek középen a C agy toldatára és külső végükön a koszorúra fekszenek. A c </ karok a rostély alátámasztására szolgálnak, a rostély pálCzái az elégetendő tüzelőanyagnak megfelelően vannak alakítva. Ezen karok, melyek a ;>. ábrán fölülnézetben és a 9.. 10. és 11. ábrán részletrajzban vannak ábrázolva, a kiilső végeikkel fix /• gyűrűhöz lehetőleg közel érnek. A l- gyűrű ép úgy mint az a gyűrű egyes részekből van összetéve, tehát ez is kitágulhat anélkül, hogy megsérülne. A c karok cMiél ki vannak vágva, ép úgy a d karok is keskenyebb oldalukra állított két rúdból állnak, melyek végükön egymással össze vannak kötve és egymástól többé kevésbbé messze vannak elhelyezve. A két l úd között levő közbe helyezzük el a rostélypálczák végeit (11. ábra). Az a fogazott gyűrű a C agy segélyével van a függélyes üres cső-alakú f oszlopra fölhúzva és az az e hajtókerékbe fogódzik, melyet kívülről alkalmas mótor hajt. Az /' üreges oszlop alsó végén egy fx könyökcsőben folytatódik, mely ismét két felé ágazik és az f2 f3 könyökcsöveket képezi. Eme csövek segélyével a g kamarából a rostélyra levegő szivatik. mely levegő ezután a hamuaknába vezettetik. A lég szívását egy gőzsugár segíti elő, mely egyúttal a levegőt elő melegíti és az az elégést elősegíti. Az f üreges oszlop a g kamara folytatását képezvén, ennek alsó lefelé görbült <jl vége a rostély közepével esik össze. A </2 -nél beszivatott levegő tehát a g kamarán megy át, ezt hűti és a hő romboló hatása elől megvédi. A g kamara különben egész hosszán alkalmas alakú G G1 tűzálló téglákkal van kirakva és a tüzelés A A1 boltozatai között oly módon van elhelyezve, hogy az egyrészt a középső f oszlopra fekszik, másrészt pedig a tüzelés falazatába van beeresztve. A g kamarában egy öntött vasszekrény van elhelyezve, mely a h etetőkamarát képezi, mely kifelé megnyúlik és az l széntartályhoz csatlakozik. A h szekrényben egy sor párhuzamos h1 fal van. a falak a rostély átmérőjének különböző pontjain végződnek. Ezek a falak, melyek keresztmetszete konvex (8. ábra) az l tartályból jő vő szenet fogják töl és ide-oda mozgást végeznek, tehát a szén lecsúszik és a rostélyon egyenletesen oszlik el. A g kamara az etetőkészűléket fogja körül, és annak egy öntött i toldata van, melyben az m légvezető csövek vannak elhelyezve. A levegő a csövekbe kívülről jön be, a csöveken való áthaladása közben fölmelegszik és az m cső végén az m1 sugarak alakjában távozik el. Ezek a sugarak meggátolják, hogy a füstgázok a h etetőszekrénybe jussanak. A meleg m1 légsugarak a bal x forraló (1. ábra) alatt áramlanak ki és arra szolgálnak, hogy a friss szénből fejlődő gázokat úgy irányítsák, hogy a gázok rostély körül haladva, teljesen elégjenek. A h kamara fenekén ugyancsak két n csatorna van, melyben a kívülről jövő levegő kering és sugarak alakjában távozik el, ezek a sugarak az m1 sugarakkal együtt arra szolgálnak, hogy a tüzelőgázoknak az etetőszekrénybe jutását meggátolják. A falazat külső oldalán levő szénelosztót egy p szekrény képezi, melybe a szén egy csatornán vagy szállítócsigán jut be és egy másik o szekrényből, melyben a tulajdonképeni q elosztó henger forog. A szén a /> szekrényből a q henger furataiba esik, (a henger lefejtése a 7. ábrán látható) a henger furataiból a henger forgása közben az o szekrény u1 rekeszeibe hull és innen az etetőkészűlék egyik vagy másik It1 falára esik.
