8251. lajstromszámú szabadalom • Újítások rotácziós mótorokon és szivattyúkon

vagy egyéb hajtó közeg a G és 1 átjárásokon keresztül a henger belsejébe jutván, a dugattyúnak homorú oldalára hat és azt az E tömbbel és ennek C tengelyével együtt forgásba hozza. Mivel a gép szekréii3'e ezen tömbhöz és a tengelyhez képest exczentrikus, úgy annak fala a dugattyút, midőn az a köpenynek alsó részére ér, beszorítja a tömbnek megfelelően alakított J vájatába, úgy hogy az az 1 beömlési csatornát elzárja, míg a dugattyú ugyanekkor a K kiömlési nyílást szabadon hagyja, úgy hogy a fáradt gőz kiömölhetik. Midőn a dugatytyú a függélyes középvonalon áthaladt, a hajtó közeg azt ismét kifelé szorítja és forgásba hozza. Amint a rajzból látható, az F dugattyú a szekrénnyel az L tömítés segélyr

ével folyadékzáróan tömít; hasonló M tömítést helyezünk el a szekrénynek legalsó pontján elrendezett hézagolásába is, mely tömítés gázzáróan szoríttatik a dugattyús tömbhöz az N rúgó által, úgy hogy a tömb és a szekrény között a működő közeg a kiömlési nyíláson át ki nem nyomulhat. A tömbnek liomlokfölületei is gázzáróan szoríttatnak a B födelekhez azáltal, hogy az 0 rúgó egyrészt a P korongot, másrészt a tömböt magát szorítja ellenkező irányokban a gép szekrényéhez. Ha a gépet a 3. és 4. ábrákban bemutatott módon gáz- vagy petroleummótor gyanánt akarjuk alkalmazni, úgy annak belső szerkezete hasonló az éppen leírt motoréhoz; az A szekrényt és a B födeleket itt az A1

, ill. B1

víztartályokkal látjuk el, melyeken hűtés czéljából vizet járatunk át. A motorral hozzá hasonló rotácziós gépet kapcsolunk sorban, melynek a motorral közös G tengelyére az EL

dugattyútömb van ékelve, mely a gyúlékony közegnek és levegőnek keverékét a H beömlési nyíláson keresztül szivattyúzza be és azt sűríti. Ezen czélból a dugattyú megfordítva, vagyis akként van az Fa tömbre szerelve, hogy a dugattyúnak szabad, vagy legkülső vége előremozog, a mikor is a robbanó keverék a dugattyúnak homorú oldalán süríttetik. (3. ábra pontozva.) A szivattyúnak sűrítési és a motornak robbanási terei közti közlekedést az E1 tömbben elrendezett ll

átjárás és az űrös tengelynek belseje közvetíti. Minthogy a tengely G csatornájának a fordulat bizonyos részében zártnak kell lennie, a tengelyt a beömlési nyílásnál a szívó dugatytyúnak E1

tömbjén belül a tengelyhez képest helytálló, de működés közben beállítható kúpos, üreges Q szeleppel látjuk el, mely a G csatorna nyitásának és zárásának, tehát a robbanó keveréknek a mótorhengerbe való adagolásánál szabályozására szolgál. A Q szelepnek beállítása a szelep négyszögletű S szárát befogadó Ii karimás szelencze segélyével történik, mely utóbbi a kívánt állásban a T csavar által rögzíthető. A robbanási kamra felé nyíló és egyrészt a V rúgó által zárva tartott, másrészt minden robbanás alkalmával a nyomás által nyitott TJ zárószelep meggátolja a szivatytyúban lévő robbanó keveréknek meggyúladását. A nyomás, mely alatt a robbanó keverék a motorba adagoltatik, a V rúgó által az U szelepre kifejtett nyomásnak módosítása által szabályozható. Amint említettük, az imént leírt rotácziós szivattyút ide-oda járó dugattyúval bíró szivattyúval is helyettesíthetjük, a mely kombinácziónak egyik foganatosítási alakját az 5. és 6. ábrák tüntetik föl, ahol a a szivattyúhengert és b az ebben a C mótortengely által a c exczenter és d exczenterrúd közvetítésével ide-oda hajtott dugattyút jelöli. A hajtó közeg és a levegő a szivattyúhengerbe a dugattyúnak minden kifelé tartó lökete alkalmával szívatik be, még pedig az e beömlési nyíláson keresztül, a mikor is az a csak egyfelé nyíló f szelepet nyitja és a hengert megtölti, a mi után komprimáltatik és a dugattyúnak legközelebbi, befelé tartó lökete alkalmával a g csatornába szoríttatik. A g nyílás torkolatánál elrendezett h zárószelep meggátolja a keveréknek visszaömlését, mely már most a C tengelyben lévő G csatornán és egyidejűleg a mótortengelyen lévő j bütykös korong által működtetett forgatható emeltyű-