8217. lajstromszámú szabadalom • Újítások kinematografikus készülékeken

— 2 — a következőkben a rajzlap alapul vételével fogjuk az leírni. Ezen rajzon: az 1. ábra az új. kamara gyanánt hasz­nálandó készülék függélyes hosszmetszete, a 2. ábra vízszintes metszete, a 3. ábra elölről nézve a függélyes ke­resztmetszete. A 4. ábra egy módosítás metszete. Az 5. ábra a találmánynak egy más alkal­mazási módját mutatja, nevezetesen a ké­peknek ernyőre való vetítését. Azonos betűk azonos részeket jeleznek. a a készülék burkolata, b b a lencsék, c a lencsetartó, mely legczélszerűbben két csík aczélrúgóból készül, melyeket azokon a helyeken, hol a lencséket alkalmazzuk, kihajlítjuk és azután összeszögeeseljük. d d a két kerék vagy dob, mely a lencse­sort viseli és melynek kerületén e e kimet­szések vannak. Ezekbe a kimetszésekbe fekszenek a c lencsetartóknak a befogott lencsék által képezett kiugrásai. A d d ke­rekek az f fL tengelyekre vannak ékelve, eme tengelyek a h választófalra szerelt <j <j csapágyakba vannak ágyáivá, maga az f tengely pedig a h válaszfalon túl meg van nyújtva, úgy hogy a tengelyt és így a len cséket a h1 tengelyről alkalmas i i áttevés segélyével hajtatni lehet. A rajzon csavar­áttevés szolgál a mozgás átvitelére, de erre a czélra bármely más mechanizmus is hasz­nálható. j a hx tengelyre ékelt lendítő-kerék. mely a mozgást egyenletessé feszi. /• egy zsinór koröng. mely lehetővé teszi, hogy a motor, pl. egy kis elektromotor, a készüléket kellő módon működésnek indítsa. I egy nyílás az a szekrény mellső falá­ban, mely előtt a lencsék egymásután el­haladnak, m pedig a tulajdonképpeni kamara gyanánt tekinthető, a h válaszfalon elhelye­zett kis szekrény, melynek elől a lencsén áthaladó fénysugár bevezetésére szolgáló n nyílása van. hátul pedig egy w1 nyílása, mely mögött a fényérző o hártya halad el. még pedig ugyanavval a sebességgel, mely­lyel a lencsék, úgy hogy a hártya és az ezekre eső fénysugár eltolódási sebessége között különbség nincs. Daczára annak, hogy — ha a kamara rövid — a hártyának a föl­vett tárgyra viszonyított relatív elmozdu­lása csekély és a hártyán fölvett képre lényeges hatást nem gyakorol, mégis gon­doskodtunk arról, hogy a fénysugarak a hártyát addig, míg az gyakorlatilag véve az optikai tengely síkjából ki nem lépett, fény­sugár ne érje. Ebből a czélból az nx nyílás a lemez mozgásirányában keskeny, mint az a 3. ábrán pontozott vonallal látható. Eme berendezés következtében az érzékeny hártyának egy kép fölvételére szükséges részének csak egy részletét exponáljuk és az első ízben exponált részlet az nyílás előtt már elhaladt, még mielőtt a kép többi részleteit fölvennők. A gyakorlatban a lencséket oly távolság­ban alkalmazzuk, hogy az egyik kerületétől jövő sugarak a másik kerületétől jövő su­garakat ne messék, úgy hogy a két kép között világosan fölismerhető határvonal maradjon. Annak meggátlására. hogy a fény más úton jusson a hártyához mint a lencséken át, a lencsék p p korongokkal vannak el­látva. melyek egymásra fekszenek és az 1. és 3. ábrán látható módon fényelzárást képeznek. A fényérző hártyából készült o szalag a q dobról, (melyet a következőkben készlet­dobnak nevezünk) tekerődzik le és az /• r vezető-hengereken az s mozgató-hengeren át a t t vezető-hengerek közvetítésével az u gyűjtődobra tekerődzik. A szalag mozgását az s henger idézi elő, mely a h1 tengelyre van ékelve és melynek átmérője akkora, hogy az o szalagot pontosan a lencsék se­bességével mozgassa. Mint azt már az elő­zőkben jeleztük, ha a.szalagnak a mozgató hengeren való súrlódását elégségesnek nem tartjuk, a hengeren csúcsokat vagy tűket alkalmazunk, melyek a szalag szélébe fö­gódzanak. A q készletdobra alkalmas szerkezetű fék hat. mely a szalagnak túlságosan gyors le­tekerődzését gátolja meg és azt folytonosan feszült állapotban tartja. Az u dobot, melyre a hártyát az exponá­lás után föltekerjük, a hL tengelyről hajtjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents