8203. lajstromszámú szabadalom • Újszerű téntaitató
Megjelent 18í)7. évi május lió 31-én. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRAS 8203, szám. IX/a/b. OSZTÁLYÚjszerű téntaitató. UHLMANN ANTAL LAKATOSMESTER OLBERNHAUBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1896 novembsr hó 12-ike. .leien bejelentés tárgya téntaitató két hengerrel, melyeken egy itatóspapiros szalag végei úgy vannak megerősítve, hogy a domború föliileten átvezetett szalag a fogyasztás mérve szerint az egyik hengerről le- és a másikra fölgombolyítható. Az eszköz maga. az itatóspapir szalagok kicserélésének czéljából, melyek, mint hengerek, tengellyel ellátva jönnek keteskedelembe, könnyen szétszedhető és lehetőleg kevés részből van össze téve, a mi az által vált lehetségessé, hogy egy rész több működést végez, mint pl. az oldallemezek, a melyekben a henger tengelyei ágyazva vannak, egyúttal fékezőleg hatnak az előbbiekre és kampószerű végeikkel a fölsőrésznek ellenágyúl szolgálnak. A mellékelt rajzban: 1. ábra az eszköz oldalnézete; 2. ábra fölülnézet, melynél a fölső rész középső darabja le van törve, hogy az alatta levő részeket látni lehessen. A 3. ábra az itatóspapir tekercs nézete hengerrel és tengellyel. A szárító A fölső és B alsó részból áll. Az utóbbi domború, rugalmas bádogdarab, az előbbi ugyanilyen vagy más anyagból is lehet. A A1 gombbal, mint fogantyúval van ellátva és négy végén a fülekkel vagy szemölcsökkel bír, melyek a keresztélek irányában kissé előugranak (2. ábra). a a segélyével /i-nek h szemölcsei vagy fülei vétetnek körül, melyek mint csövecskék az alsó rész egész szélességén elterjednek, és melyeken át az itatóspapir szalag a hengerektől jön, illetve feléjük megy. a a és b-n át mindegyik oldalon egy c peczek vau tolva, mely által a. fölső és alsó részek oldhatóan egymással és — mint később látni fogjuk — az oldallemezekkel is össze vannak kötve. B alsó része, melyen az itatóspapir szalag átmegy, czélszerűen valami puha B' anyaggal pl. lemezzel van bevonva. D 1) két oldallemez rugalmas bádogból, melyek rúgóerejüknel fogva befelé hajlani törekednek, mint a 2. ábrában jelezve van. J) D végeiben lyukak vannak, melyeken c c peczkek mennek át; a pofák a és b között a peczkekre támaszkodnak és rúgóerejüknél fogva a-hoz támaszkodnak, hogy a hengerekre nyomást gyakoroljanak, c c peczkeken fölül a pofák d d kampókká vannak kiképezve, melyekre A fölsőrész keresztélei támaszkodnak, ha A^re nyomás gyakoroltatik. Ezáltal az aránylag gyönge a fülek a használatnál fölmerülő nyomástól megszabadíttatnak és A alakváltozás és töréstől niegóvatik. D Z>-ben nyugszanak c E tengelyek, melyeken a (legczélszerübben fából való) E E>hengerek vaunak. A hengerek egyikén, pl.
