8197. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék falemezek hajlítására
Megjelent 181)7. évi junius hó 2-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 8197. szám. XX/f. OSZTÁLY. Eljárás és készülék falemezek hajlítására. POLKE-FÉL E SZABADALMAZOTT HORDÓK GYÁRA RÉSZVÉNYTÁRS A SÁG BUDAP ESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1896 deczember hó 12-ike. Eme találmány hordók hengeres palástjainak vagy palástrészeinek fából való előállítására vonatkozik és czélja egy eljárásnak és egy gépnek a létesítése, melynek segélyével a tövisről spirál-vonalban lefejtett falemezeket a spirálvonal-alakból hengeres alakban vigyük át. Ismeretes, hogy számos fanem, — főleg pedig a bükkfa — ha abból a fa kerületével párhuzamos deszkákat vágunk, még párolt állapotban sem görbíthető oly módon, hogy a görbületi sugara növekedjen, sőt ellenkezőleg, a fa rendesen megreped. A következőkben leírandó eljárás és az ehhez tartozó készülékek segélyével lehetséges az, hogy még a legmerevebb, a föntebb jelzett módon vágott deszkákat is lehet hajlítani, a nélkül, hogy a deszka eltörne vagy megrepedne. Eljárásunk szerint a tövisről a tengelyével párhuzamosan, spirálvonalban lefejtett falemezt egy ép oly széles vagy közel oly széles fémszalaggal kapcsoljuk, oly módon, hogy a fémszalagnak horog-alakú vége a deszka egyik belső végére feküdjön. A párolás által vagy más módon kilágyított falemezt az azt egész hosszán körülfogó fémszalaggal együtt egy hengerbe viszem, melynek belső átmérője az előállítandó fahordó átmérőjével közel egyenlő, és mely belül tetszőlegesen beállítható ütközőkkel van ellátva, melyre a deszka másik — külső vége fekszik és mely a deszkának ezen végét a henger belsejére nyomja. A deszkalapot körülvevő fémszalag szabad végét a henger egy hasítékán kifelé vezetjük és egyenletes, erélyes húzást gyakorolunk rá. Ez a húzó-erő igen természetesen a fémszálagnak a deszka egyik belső végére akasztott horga által magára a deszkára is átmegy. Ennek az a következménye, hogy a deszka másik, a henger belső falára szorított vége a henger körül mozgatható ütközőre szorul. Ez az ütköző azonban nem mozog szabadon, hanem bizonyos ellenállást okoz, mely azt idézi elő, hogy a fa komprimálódik. Ha a fémszalagot tovább húznók és az ütköző mozdulatlan maradna, a deszka deformálódna vagy eltörne. Ezért az ütköző is mozog a henger körül, még pedig vagy csak bizonyos időpontban, vagy pedig épp úgy folytonosan, mint a fémszalag. Az ütköző mozgásának azonban annyival lassúbbnak kell lennie, mint a fémszalagé, a mekkora kompressziót akarunk létesíteni. Az ütköző tehát csak annyira tér ki, a meny-
