8189. lajstromszámú szabadalom • Eljárás égetett faragványok és rajzok előállítására
— 2 — I. Egy 2i/a czentiméter átmérőjű égetőfölületig való szerszám áll előszói1 a kicserélhető vörös rézből való mellső a darabból, mely az 1. ábrában oldalnézetben, illetve hosszmetszetben, a 2. ábrában fölülnézetben van ábrázolva. A rajzon bemutatott égetőbélyegző egy tulipán alakját mutatja; az a1 anya anyacsavarmenetekkel vau ellátva. A második részt a kieserélhetetlen bed közép és végdarab alkotja, mely a 3. ábrában oldalnézetben, a 4 ábrában metszetben van föltüntetve. Ez létesíti az állandó izzó hőt, tehát ez a tulajdonképeni izzótest. Annyiban tér el lényegesen a használatos benzin-platinesúcsoktól, hogy állandó fehér izzást létesít. Az eddig ismeretes égőszerszámoknál az e platincső (4. ábra) n nyílásánál egy platinháló szükséges, és a nélkül nem hozhatók izzásba. A platinháló azonban nem bírja el az állandó fehérizzást, minthogy e mellett megolvad. Éppen ezért ezen szerszámokkal csak vörös izzás érhető el. nem pedig oly hőfok, hogy egy esetleg 2V2 cm. átmérőjű égető bélyegzőt állandóan izzásban tarthassunk. Ezért ezen új égető szerszámnál a c és b részek vörösrézből vannak, azonkívül az esetleg hullámos e cső sokkal bővebb és a d hüvely kifúrt tömör platinsodronyból készült. A b részen egy csavarmenetekkel ellátott b1 toldat van, hogy a c hüvelyt rácsavarhassuk. mely utóbbinak m csavarmeneteibe a d platinhüvely van csavarva. Ezen d hüvely 0 végén csavarmenetekkel bír, melyek az égetőbélyegző a1 csavarmeneteibe pontosau beleillenek. A d platinhüvely nagyjában hengeralakú, csak a végén kissé kúpos, hogy az 0 csavarmeneteket, ha az izzásnál meglazulnának, meg lehessen húzni, miért is az anyacsavar kevéssé kúposán van fúrva. A b1 csavartoldatba egy e platincsövecske van beleerősítve, mely csövecske n vége o-tól 7 mm.-nyi távolságban van. A fűtőgázok a c hüvely oldalán levő c1 furatokon távoznak. Szénhydrogéngáz használata mellett a d platinhüvely folytonos fehérázásba jön. 0 5 m. átmérőjű föliiletre 100 kg. nyomás , elegendő arra, hogy minden rácsavart bélyeg- j zőt körülbelül 21 /2 cm. nagyságig állandóan izzásban tarthassunk. II. Szerszám nagyobb fölületek égetésére, körülbelül 6 cm. átmérőig. Ennek első részét a tulajdonképeni A égetőbélyegző alkotja, mely a 6. ábrában tengely iránti metszetben van ábrázolva. A kicserélhető mellső darab az imént leírttól csak abban különbözik, hogy két A1 A2 aggyal bír. Ezen két A1 A2 agy között egy kis A3 hasadék van. melybe egy kis férnék, szög vagy más hasonló tolatik. Az agyfalak a hevítés folytán következő kiterjedése és a két agy rugalmassága folytán a bedugott szögek, ha izzásba hozatnak. erősen megtartatnak. A második részt két égető képezi a 3. ábra szerint és, mint harmadik alkatrész, végül a 7. ábrában ábrázolt végdarab szerepel. Ez egy g fémtokból áll. melynek fenekén egy üreges h csavartoldat van megerősítve. A g tok két oldalán az i és k csavarok vannak. melyek egészen az l válaszfalba nyúlnak bele. Ezek lehetővé teszik, hogy a gázáram, mely a toldaton keresztül a g tokba, illetve annak két m n kamrájába betódul, tetszőlegesen és mindkét kamrára nézve függetlenül szabályozható. Az m n kamrák anyacsavarmenetei lehetővé teszik a c égetők (3. ábra) kapcsolását. A g tok három vagy több kamrával is lehet ellátva. Ennek megfelelően három vagy több szabályozó csavar és megfelelő számú anyacsavar is alkalmazható. Ha ezen eljárás égetett rajzok hátterének előállítására alkalmazandó, akkor következőre kell ügyelni. Eddig nagyon nehéz, ha csak nem lehetetlen volt, rajzoknak fára. papirlemezre vagy bőrre való beégetésénél mély, sima és tiszta vonalat előállítani. Ezért ezen eljárás sík ornamentumok előállítására alkalmatlan volt. Lehetetlen volt továbbá, különösen ha puhább fanemek, mint nyárfa juharfa, stb. vagy papirlemez használtatott, elkerülni azt, hogy a rajz körvonalaival szomszédos részek barna, illetve sárga színt ne kapjanak. Ennek a nem szándékolt festésnek három oka van : 1. Az égetésnél keletkező gőzök a fa pórusaiba a farostok irányával párhuzamosan
