8181. lajstromszámú szabadalom • Gép lithografikus kövekről vésett tuskókról stb. való levonatok előállítására és ezen levonatoknak üvegre, fára és más merev anyagokra való átvitelére
— 3 — végez, míg a minta fölött halad — ezen fordulat alatt veszi a levonatot — a második fordulatot pedig az alatt végzi, míg az e asztal fölött halad, eme fordulatnál a henger a levonatot a munkadarabra viszi át. Az i hengernek a szükségletnek megfelelő forgása, az i2 is hengerszánnak a henger forgását elő nem idéző ide-oda mozgása, valamint a henger forgásának megszüntetése egy meehanismus segélyével történik, melyet a 4., 5., 6., 7., 8. és 9. ábra részletrajzban mutat be. A 4. ábra keresztmetszet az 1. ábra A vonala szerint, az 5. ábra metszet a 4. ábra B vonal szerint, a 6. ábra a meehanismus egy részlete, a 7. ábra a meehanismus oldalnézete, a 8. ábra a 7. ábra fölülnézete, a 9. ábra metszet a 8. ábra C vonala szerint. A henger forgását szánja előre mozgásánál a i> kerék idézi elő, melybe a p2 csap körül forgatható p1 kilincs fogódzik. Ezt a kilincset a ps rúgó tartja rendesen a munka helyzetben, az előre mozgás ideje alatt a forgást a hengerre q kerék viszi át, mely a henger tengelyére van ékelve és az r1 fogasrúdba fogódzik. A mozgás ezen része alatt a q kerék a hengert nem forgatja, mert a kerék kerületének egy részén fogak nincsenek, mint az a 9. ábrából is látható és ezért a kerék egy ideig forgást nem is végez. A tí. ábrán a zárókilincs részletrajzban látható, a kilincs helyzete a 4. ábrán látható helyzetének felel meg. A készülék, melynek segélyével a henger forgását az előre mozgás közben is meg lehet akasztani, egy szögből áll, mely a px ki inc3 szabad végén van alkalmazva és mely a kerék p6 hasítékán átnyúlva ennek külső oldalán kiáll. A szög eme végén egy p* csiga van, mely a p kerék minden fordulata alatt egyszer az s emelő fölött halad el. Emez emelőre egy s1 csiga van szerelvemaga az emelő pedig a hengerszánt képező í2 i3 csusztatókeretekb'j ágyalt s3 tengelyre van ékelve. Az s emelő rendesen az 5. ábrán látható helyzetben van, ebben a t rúd tartja fogva, melyre az s1 csigák fekszenek. Magát a t rudat tx t1 karok tartják, melyek alúl a a d1 e1 kerethez csuklósan csatlakoznak és melyekbe a de asztalok vannak ágyalva. A t2 rúd (1. és 2. ábra) a kéziemelő gyanánt kiképezett t3 szögemelővel köti össze. A kéziemelő lenyomásával a t rudat és s emelőt fölemeljük, mely utóbbi azután a p6 csiga pályájába jut. Ennek hatása az, hogy ha a csiga a p kerék forgatása következtében az 5. ábrán látható helyzetbe jut, a csigát viselő p1 kilincs a henger «8 toldatából kikapcsolódik, úgy, hogy ez a p kerékkel többé nem érintkezik, tehát a kerék forgása megszűnik. Akkor, mikor a kikapcsolás megtörténik (t. i. mikor a p1 kilincs az s emelővel érintkezve az ia toldatot elbocsájtja) a q fogaskerék a 9. ábrán látható helyzetben van, ennek következtében a kerék forgásában a henger részt nem vesz, és a henger minden mozgása, mely a henger tehetetlenségéből származik, az egyik kerék vagy az egyik henger belső föliiletén levő u bütyöknek az emelő végén levő v horoggal való érintkezése következtében lehetetlenné válik. A v horog a v1 rúdon van megerősítve, a rúd maga ismét a hengerszán is részén levő v2 tuskóba van ágyalva. A t>3 vl rúgók a v emelőt és v1 rúdat rendesen a 7. ábrán látható helyzetben tartják, míg ha az s2 lengőtengelyen levő s8 karnak a v horgos emeltyűinek v& horgával való bekapcsolódása által a v emeltyűt az u bütyök pályájába tólja és egyúttal a gép másik oldalán levő s emeltyűt is fölemeli. Az emelő fölemelése mint jeleztük a t3 emelő működtetésével a t rúd közvetítésével történik. Minthogy a dob forgását, ha a q kerék az r1 fogasrúddal szemben oly helyzetben van, hogy a kerék fogai a fogasrúdba nem fogódzanak (9. ábra) meg kell akasztani, az ul dobnak rúgóhatás alatt álló u2 fékje van, mely az i3 szánrészen megerősített «9 tartóban van elhelyezve. Hogy a fék által előidézett súrlódás változtatható, illetve szabályozható legyen, az ul száron w3 -nál csavarmenet van alkalmazva, a melyen w5
