8178. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék hajtóerő gyanánt szolgáló sűrített levegőnek és vízgőznek változtató keverési arányban való előállítására
tartályba megy. hol a K porlasztóból jövő vízzel találkozik. A meleg levegő gőzt fejleszt, melyet a levegő elragad és az L csövön a motorba vezet. Az E fűtő-készűlék rendkívül különböző lehet, szilárd vagy folyós tüzelőanyagot fogyaszthat, de legczélszerübb, ha az etetés folytonosan történik. A rajzon a fűtőanyagot i az l ajtón hányjuk be, a salak az l1 szekrénybe hull. A 1) cső az M ólomrétegben vagy megfelelő ólom ötvözetben vau elhelyezve. Az ólom vagy ötvözet a hő hatása alatt megolvad és így a hőfok egyenletes marad és a fűtés intenzitásának megfelelően szabályozható. Az F keverőtartályban egy m lefolyató csap és egy vagy több áttört w1 lemez vagy háló van melyre a meleg víz lecsapódik és így a levegővel nagyobb föliileten hozza érintkezésbe. Hogy az adott légmennyiség által elpárologtatott vízmennyiséget nagyobbíthassuk, a keringést oly módon szabályozzuk, hogy a levegő, mielőtt a motorhengerbe jutna, újból fölmelegedjék, a levegő minden fölmelegedés után nagy térfogatú laza tömeg körül kering, mely körül az elpárologtatandó vizet fúvatjuk be. úgy hogy a levegő által végzett minden egyes körfolyamnál az ez alatt elveszett meleget bizonyos mennyiségű víznek elpárologtatására használjuk. A 2—5. ábra ilyen, a levegő több ízben való fölmelegítésére szolgáló készüléket mutat. A tulajdonképeni vízmelegítő bizonyos számú X X1 X1 1 Nn i csőelemből áll, ezek száma attól függ, hogy hányszor óhajtjuk a levegőt a fölhasználás előtt fölmelegíteni. Mindegyik elem (a rajz szerint) négy vízszintes n csőből áll, melyek az öntvénybe vannak húzva (2. és ;?. ábra). A sűrített ! levegő kiömlése után a tartályból a tűzhely ' körül haladó X csőbe megy. mielőtt az első cső-alakú elembe jutna. Az X kigyós csőből a már bizonyos fokig fölhevített levegő az 0 vezetéken az első csöves elembe megy. itt az egymással kapcsolt csöveken áthaladva az O1 csőből kilép. Az így fölmelegített levegő a 4. és 5. ábrán látható készülékbe inegy, hol vizet párologtat el. Ez a készülék lényegében függélyes P P1 pn jnn csövekből áll. melyek mindegyikének p beömlő- és p1 kiömlő-nyílása van. Eme csövek száma ama körfolyamok számától függ, melyeken a levegőt a fölhasználás előtt átvezetjük. A csövek mindegyikében laza szerkezetű tömeg, pl. rézforgács, stb. vau. A P P1 P1 1 P11 1 csövek a nagyobb pl csőben vannak, melynek ugyancsak p2 kiömlő-nyílása van. A külső }\ cső középpontjába a Q cső torkol, melyet a q csap kapcsol a nyomás alatt álló. vizet tartalmazó tartályhoz. A vizet sűrített levegővel tartjuk nyomás alatt. A Q cső alúl q1 porlasztóval van ellátva, az R fal a px csőben a P P- P" P11 1 csöveket bizonyos magasságig körülfogja, de ezentúl szabadon hagyja, A levegő a jelzett készülékben a következő módon kering: Mikor a tartályokból kilép, mint előbb mondottuk, az A' kigyós csőbe megy és innen u/. első N csőelembe. Eme elem O1 kiömlő-csövén a P csőbe megy, itt lehűlve a rézforgácson halad át. a p1 vezetékből kilép és a második X1 vezetékbe tér vissza, hol újból fölmelegszik. Ezután a PL csőbe megy. hol ismét lehűl. A keringés ily módon addig tart, míg a negyedik Ari1 1 elemből kilépő levegő az utolsó P11 1 csövön át nem ment. Innen a levegő az utolsó, az S tüzelésnél alkalmazott Ar| y előmelegítóbe megy, végül pedig a külső p1 csőbe. Ebben a csőben gyorsan fölemelkedik és a mint a föntebb említett R fal fölött elhaladt, a px csőben keletkezett vízgőzzel keveredik. Ugyanis az egész művelet alatt vizet fecskendeztünk be a q1 injektoron, mely a P P1 pn pm csövekkel érintkezve, gőzzé alakul. Az ily módon előállított lég- és gőzkeverék a T nyílásokon lép ki a készülékből és jut a motorhengerekbe. Az R falnak az a czélja. hogy az elpárologtatásnál keletkezett szilárd csapadékot a levegő el ne ragadhassa. A P P1 Pu P11 1 csöveket nem kell okvetlenül csoportosítva alkalmazni, lehet azokat elkülönítve is elhelyezni, úgy hogy a levegő
