8166. lajstromszámú szabadalom • Czipőszög

Megjelent Itti)?. évi május lió 31-én. MAGY. KIR SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍR A S 8166. szám. T/*». OSZTÁLY. Czipőszög. SCHEIB ÁBBAHÁM GYÁROS BARMENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1896 deczember hó 12-ike. Az erős és vastag fejjel bíró czipöszögek, melyek sima hengeres, gúla-alakban nieghegyezett szárakkal vagy karcsú gúla-alakú, négyszög keresztmetszetű szárakkal bírnak és hegymászó-czipőknél, munkás-czipőknél, katona-czipőknél és hasonlóknál alkalmaztatnak, azon hátránnyal bírnak, hogy a bőrbe beütött sima száraknak a fejre gyakorolt nagy számú lökések által keletkező erős igénybevétele következtében a szögek könynyen meglazulnak és kiesnek. A hengeres száraknak a fej alatt levő barázdás része vagy az ugyanúgy alakított rész a gúla-alakú szárakon arra való. hogy ezen bajon segítsen. azonban a szög beverésénél keletkező sima lyuk, a kúpos vagy gúla-alakú csúcs után következő párhuzamos oldalú szár által a legnagyobb átmérőre van kitágítva, úgyhogy a szárnak bevágásai a bőrben nem találnak kellő ellenállásra, mivel a bőr nem képes jobban bezáródni, mint a szár legnagyobb átmérője engedi. Az általam föltalált czipőszög a bőrben való szilárd tartás követelményének teljesen megfelel. A szög feje tetszés szerinti alakkal bírhat, míg annak szára új alakkal bír, mely által a szög a beütés után a bőrben oly szilárdan tart, hogy annak kiesése ki van zárva. Ezen szög beverésénél ugyanis a csúcsnak behatolásától egészen a fejig a bőr egy folytonosan növekedő nyomásnak van kitéve és a szár gúla-alakjánál fogva fokozatosan visszaszorított és a tompa élű oldalon megfeszített bőrszálak a szárnak bevágásaiba visszamennek és így a szög szilárd tartását előidézik. Mint a kísérletek mutatják, ezen szög egyáltalán ki nem húzható anélkül, hogy vele együtt a bőr ki nem szakadna A mellékelt rajzon ezen szög három gyakorlati alakja van föltüntetve, és pedig: Az 1. ábra egy dülény alakú keresztmetszettel bíró mindkét tompa élen fűrészfog-alakú bevágásokkal ellátott szög oldalnézete. A 2. ábra az 1. ábrára függélyes irányú baloldali oldalnézet. A 3. ábra a csúcsról tekintett nézet. A 4. ábra a fejről tekintett nézet. Az 5., 6. és 6.a

ábrák a csúcsnak nagyított léptékben rajzolt nézetei. A 7. ábra a szögnek a csúcsról tekintett nézete nagyított léptékben. A 8., 9. és 10. ábrák ezen szög egy gyakorlati alakjának, t. i egy derékszögű-négyszög keresztmetszetű szárral bíró szögnek oldalnézetei, az oldalokon alkalmazott fogalakú bevágásokkal.